Akkor tisztázzuk: nem Kína lett a második legnagyobb bortermelő. Pedig a hír végigsöpört a nemzetközi boros és mainstream sajtóban is, mégis tévedésről van szó.
„A közösségi oldalak, és majd minden hírcsatorna arról szólt a minap, hogy az OIV (borkészítők és szőlőtermelők világszervezete) adatai szerint Kína a második helyre lépett elő a világon bortermelés tekintetében, és megelőzte Franciaországot. Még az MTI is megírta, ami jól mutatja a hír penetrációt. Az egész cunami a BBC-től indult el, ebből a hírből.
Amit egy kis értelmezés után a BBC javított is, gondolom ott el is olvassák a híreket, főleg, amit maguk írnak. Nem úgy, mint máshol, ahol gondolkodás nélkül vették át és kürtölték világgá.
Mert mi is történt valójában? Az, hogy az itt elérhető OIV jelentés (a Press Releas-re kell kattintani) ÖSSZEMOSSA a borszőlő és egyéb (csemege, élelmiszeripari) szőlőtermő területeket. Nem direkt, de végig a borról szól, pedig Kína tekintetében az adatok nem. Azaz a szőlőterületek mértéke nőtt jelentősen (799 ezer hektárra) Kínában, a bortermelés nem. Ahogy ebből az USDA riportból is kiderül, (USDA – az amerikai mezőgazdasági minisztérium) Kínában masszív a csemegeszőlő és mazsola termelés, és egyértelmű, hogy a közel 800 ezer hektárnak a nagy részéről épp ezek kerülnek az asztalra.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Képes lesz-e változást hozni a régi-új elnök? Körüljártuk, milyen változásokat hozhat Trump hatása.
A sikernek ára van. A diplomáciai sikernek pláne.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
