„Ami érdekes, hogy pont a tapolcai siker túlértékelése, és pont a ténymegállapítások lényegtelenek nyilvánítása lehet erősítő hatással a Jobbikra. Ugyanis míg a siker túlértékelése erősként mutatja be a pártot, addig a »választókat nem érdekli az antiszemitizmus« szólam önmaga gyengíti a párt antiszemita és rasszista voltának lényegességét. Ha a Jobbik kormányváltó erőként van feltüntetve, könnyebben vonzza a szavazókat, így azzá is válhat, míg ha lényegtelenek mondjuk az antiszemita és rasszista megszólalások kritikáját, azok veszítenek is súlyukból, hiszen pont a közbeszéd visszatartó erejét bekkeljük ki.
Összességében a tapolcai eredmény tényleg kiemelkedő siker a Jobbik számára, de ez egy hosszan tartó út egyik állomása, amely nem a semmiből jött. A Jobbik nem kormánypárt, és ma sokkal több esély van arra, hogy nem lesz az, mint arra, hogy az lesz, még ha a lehetőség nem is zárható ki teljesen. A lényeges kérdés az, hogyan lehet megakadályozni, hogy egy rasszista, antiszemita erő a kormányrúdhoz kerüljön. Itt pedig nem csak a jelenlegi pártoknak, hanem a közbeszéd alakítóinak is órási felelőssége van. 2015-től még 3 év van 2018-ig, de a 2018-as eredmény pont ettől a három évtől függ majd.”