Rutinszerű publicisták

„Ma Magyarországon a publicisztikák jelentős része rutinból születik. Ahonnan érthető is, hogy miért is hal meg azonnal és miért csak a Szily blogger jajveszékel a Bayer mélyinterjún. És az is értelmet kap, hogy a Mandineren tajtékzó »jobboldali komment értelmiség« miért pont úgy viszonyul egy-egy jobban sikerül félmondathoz, mint a NOL Blogon tanyázó »baloldali szabadegyetemet végzettek« nagy csoportja.

Néha van egy olyan érzésem, hogyha ezt a kommentjátékot nem a virtualitásba játszanák, hanem mondjuk egy jobb kocsmába, az első komoly verekedés után még jelentős barátságok is születhetnének. Még akkor is, ha ők az olvasó, de meg nem értő célcsoportba tartoznak jobb esetben, de a jelentős része ultra. Márpedig ha ilyen a célcsoport, és ilyen, és ezt a publicisták nagyon jól tudják, nincs min csodálkozni, ha bevallottan rutinszerű publicisztikák születnek. Mert tényleg minek más?

Tóta W. egy kicsit egyházazik, keresztényezik oszt jó napot, Bayer elenged néhány félreértelmezhető félmondatot – sokszor nagy igazságokkal – és már meg is van az olvasó/kattintás szám, sőt még a nyomtatott is fogyogat. Teljesen felesleges mélyebbre menni, igazuk is van. Még a végén megzavarnák az olvasóikat.

Gondoljunk bele, hogy micsoda skandalum volna, ha a két ellentétes világlátású jó tollú publicista nem rutinból írná meg a heti penzumot, hanem felvállalná azt, amit a pályájuk kezdetén bizony nagyon is felvállaltak, és hívószavak nélkül írnának, jót. Elképesztő botrányba torkolna, ha kiderülne, hogy a konzervatív világnézet és a liberális látásmód még sincs olyan messze egymástól, ha hajlandóak vagyunk megérteni a másik félmondatait. Világbotrány volna, ha Tóta W. egyszer csak leírná, hogy tudja ő, hogy mára semmi jelentősége Magyarországon a keresztény egyháznak, de valamibe bele kell rúgni, mert a focimeccsen is a gól után a legjobb jelenet a páros lábbal hátulról való becsúszás. És minden bizonnyal a Bayert a Fideszből is kirúgnák, ha ki merné jelenteni, hogy úgy önmagában a magyar zsidósággal semmi baja, csak néhány magát zsidónak valló volt baloldali értelmiséggel van sokszor személyes konfliktusa.

Persze ilyet nem lehet. Inkább marad a rutinszerű publicisztika, ami olyan mit, amikor a pályán a játékos feldobja magát, amint a közelébe ér az ellenfél és négy percet jajveszékel, aztán mindenki megy a dolgára. A bíró pedig csak nagy ritkán mutat fel egy-egy sárgát.”