18 eszköz, amit egy újságírónak érdemes ismernie

„Nem mintha újdonság lenne, de egy újságíró ma már csak azt nem tudja megcsinálni egyedül, amire lusta. Vagy amire nem ismer használható programot. Itt van néhány szuper dolog, amivel érdemes megismerkedni.

Szívem szerint leginkább az Excellel kezdeném, illetve szívem szerint azzal is kezdem. Azért, mert nemrég voltam egy workshopon, ahová beírtam magam középhaladónak „ki, ha én nem?”-alapon, aztán negyed óra múlva nagyon picire ment össze az arcom, mert alapvető, és nagyon hasznos dolgokat nem tudtam megcsinálni vele.

Kicsit még leragadva az Excelnél: akik adatokkal dolgoznak, azoknak nagyon fontos lenne legalább néhány trükköt elsajátítaniuk, és néhány alapelvet következetesen betartaniuk, mert az Excel jó barát és segít a bajban. Ha ismerjük és teszünk felé néhány gesztust. A továbbiakban megpróbáltam olyan eszközöket összegyűjteni, amelyeket kipróbáltam, valamennyire ismerem is őket, és a legtöbb esetben ingyenesek is. Vannak benne kezdők számára készültek, és csúcsragadozók is, amiket inkább nagyon elszántaknak tudok csak ajánlani, nekem is beletört a bicskám néhányba, de ez nyilván nem jelent semmit sem. Ráadásul a gyűjtés egyáltalán nem teljes, szóval kommentben, emailben jöhetnek még ajánlatok. Lehet, hogy a cikknek lesz folytatása is.

(...)

Végezetül - ahogy a nagy szaktekintélyek szokták - leírnám, hogy milyen tapasztalatokat szedtem össze életem során ezekkel a programokkal. Fogadjátok meg őket, mert én tudtam üvölteni, anyázni programmal, ilyet utoljára 12 éves koromban éltem át a Doommal. Tehát:

• Ha elsőre valami bonyolultnak tűnik, akkor nem szabad feladni. Ha harmadjára sem megy, akkor hagyjuk a francba az egészet, mert nem éri meg több időt elfecsérelnünk rá. Ez nem azt jelenti, hogy az adott program jó, vagy rossz, csupán azt, hogy számunkra nem a legjobb.
• Ha van rá lehetőségünk, akkor olyan programoknál nyugodtan ültessünk magunk mellé egy programozót. Amit mi nem értük egy-egy open source programnál, html-kódnál, azt simán átláthatja helyettünk a fejlesztőkolléga. Akár közösen is érdemes szórakoznunk vele.
• Én annak a híve vagyok, hogy soha nem árt, ha a végeredmény önazonos a portálunk kinézetével.
• Nagyon nehéz, sokszor nekem sem sikerül, de törekedjünk az egyszerűségre és a közérhetőségre.
• Mindig teszteljük az eredményt előbb a saját környezetünkben. Velem előfordult már, hogy egy céghálóm elkészítése után úgy vágtam hanyatt a székben magam, hogy annál nagyobb csúcsteljesítményt nem lehet ebben a témában, sőt, szakmában kihozni. Mindaddig így gondoltam, ameddig meg nem mutattam a kollégáimnak, akik a háromnegyedét nem értették. Az nem jó, ha szóban kell elmagyarázni, hogy mit kell látni a képen, vagy a grafikonon. Ha a kollégáink nem értik, akkor nagy valószínűséggel a felkészületlen olvasó sem fogja. Ilyenkor át kell gondolni az egészet újra.
• Ne féljünk kísérletezni és játszani. Nyilván ha a végeredmény hibás, akkor arról mi tehetünk, ettől függetlenül szánjunk időt arra, hogy egy-egy grafikont, céghálót, térképet több színben, több színkombinációban is megnézzünk, esetleg ugyanazt az adatsort máshogy is megpróbáljunk ábrázolni. Sokszor nem az a legjobb grafikon, ami logikusnak tűnik, ráadásul egy másik típusú grafikon, piechart olyan összefüggést is feltárhat, amelyre addig nem is gondoltunk.
• Az adataink, adatbázisaink ápolására, frissítésére, tisztítására mindig fordítsunk elég időt és energiát. Ha valami az alap adatbázisban nem stimmel, akkor a vizulizációnál a legtöbb esetben kibukik egyébként is. De mindig ellenőrizzük, hogy a cégneveink mindig ugyanúgy szerepelnek-e, az összegek mindig azonos pénznemben vannak-e megadva, vagyis törekedjünk következetességre. Akkor is, ha különféle adatbázisokban dolgozunk. Ez akkor válik egyértelmű problémává, ha adatbázisokat akarunk egyesíteni.”