„Nem kérünk szabadnapokat ahhoz, hogy kalácsot süssünk (meg is nézem, megkelt-e már a tészta... majdnem) vagy hogy a húsvéthoz méltó meghittséget biztosítsunk. Eleve a meghittséget jobbára többen tudjuk biztosítani. Elengedhetetlen hozzá egy férfi (vagy egy másik nő, ha épp úgy adódik) vagy legalább egy hullámos papagáj, amely napjában tízszer megdicsér, és megeszi a kalácsot.
Lehet, hogy a jó szándék vezérelte a Kaposvári Egyetem vezetőségét, amikor a hölgyeknek szabadnapot adott nagypéntekre, hogy készülhessenek a húsvétra, és nem húzódik meg e mögött valami Harrach Péter-i lenézés. De ez akkor is káros. Ha most nem kérjük ki magunknak ezt a szabadnapot, jövőre ha szóvá tesszük, miért nem annyi a fizetésünk, mint a férfiaké, megkapjuk: mit akartok, ti nagypénteken szabadon pucolhattatok ablakot.”