Miért kéne „keresztény-módon” szórakoznunk? (2011)

„De hogy mulat egy »bármilyen más egyetemista«, ami annyira borzasztó lehet? A kultúrkeresztény, gyermeküket féltő szülők képe az alantas világ szórakozásáról körülbelül ez: a »bármilyenek« lemennek a Szigetre, ahol leisszák magukat, drogoznak éjt-nappallá téve, kirabolják őket, vagy ők másokat, őrjöngenek a koncerteken, egyszóval maga a fertő. Bár e kép az utóbbi években oldódott, még létezik. A másik diabolikus hívószó a diszkó, ahol a feltételezések szerint a fiatalok csak vonaglanak a tuc-tuc-zenére és egyéjszakás kalandokba bocsátkoznak. Egyszóval a nem keresztények szórakozási szokásait azonnal a magából kivetkőző féktelenséggel társítjuk.

Ezzel szemben ha lemegyek a Szigetre, a Voltra vagy a Hegyaljára, esetleg elmegyek egy metálkoncertre az A38-ra, korábban, míg le nem bontották, a Kultiplexbe (aminek nevét keresztény körökben csak elszörnyedve lehetett emlegetni, pedig nagyon jó hangosítása volt és semmi olyan nem történt ott, ami máshol ne történt volna), esetleg a mostanában igen népszerű Morrisons 2-be, netalántán a Zöld Pardonba, azt fogom tapasztalni, hogy a »bármilyenek« között mindenféle népség megtalálható, többségük pedig semmi olyat nem csinál, ami ne lenne vállalható keresztényként. Sem a diszkóban, sem a Szigeten nem kötelező tartozéka a szórakozásnak, hogy leissza magát valaki, teker egy joint-ot, egy meztelen nő hátáról felszív egy kokaincsíkot, majd lefekszik vele, hogy másnap reggel búcsút intsen neki.

Ha a »keresztény szórakozás« az jelenti, hogy tilos tombolni és maximum egy sört szabad csak inni, esetleg a teljes absztinencia a cél, akkor inkább keresztényietlen módon szórakozom. Arra meg senkit nem köteleznek, hogy egy buliban felfüggessze az »elveit«, a »kísértések« meg egyáltalán nem olyan jelentősek, mint ahogy sokan gondolják a kultúrkereszténység köreiben. Ezért bosszant, hogy számos keresztény tábort csak azért is a Sziget idejére hirdetnek meg, nehogy véletlenül oda is el tudjon menni a döntéskényszerbe került érdeklődő.

A keresztény és nem keresztény szórakozás szembeállítása számomra mesterkélt.”