„A fő ellentét a liberális médiafelfogás és Koltay médiafelfogása között alapvető: szerintünk a sokszínű internetes média, az új szereplők megjelenése nem kell újabb szabályok bevezetését jelentse. A jogi definiálásnak akkor van jelentősége, ha valamilyen szabályozási igény merül fel. A szabályozási igény az aszimmetrikus viszonyokban, vagy ott szükséges, ahol a piac nem képes megfelelően korrigálni önmagát. Ilyen lehet a versenyjogi kérdés, a külső médiapluralizmus biztosítása, egyes monopóliumok lebontása, mint a piaci működést tönkre tevő állami hírszolgáltatás.
Koltay felveti azt a kérdést, hogy »Ha nem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni, hogy mi az a „média”, meg tudjuk-e mondani, hogy kinek a joga a sajtószabadság?« Erre egyszerű a válasz: igen, mindannyiunké. A sajtószabadság ugyanis nem valami elvont érték, amely egyes csoportok kiváltsága. A sajtószabadság ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának egyik megnyilvánulása. Az utóbbi pedig nem a sajtót illeti, hanem mindenkit, aki közéleti kérdésekben információhoz akar jutni és azt másoknak átadni. Mindenkit, aki részt kíván venni a közügyekről szóló diskurzusban. A média definiálása teljesen lényegtelen a sajtó szempontjából, sürgetése arra jó, ha újabb, a média-értékláncba tartozó szereplőkre vonatkozó szabályok bevezetését kívánja megalapozni. (...)