Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nemrég azt írta a Der Freitag című baloldali német lapban, hogy szerinte Európa már nem egy újabb ciklikus válsággal találta magát szembe, hanem valami teljesen újjal. Az európai baloldalnak ennek ellenére nem az lenne szerinte a feladata, hogy a válságot megragadva lecserélje a kapitalizmus egy újfajta rendszerre (hiszen a kapitalizmus leváltása a jelen helyzetben veszélyes, regresszív erőket engedne szabadjára). Egyetért?
A kijelentés első része kapcsán azt mondanám: én is úgy gondolom, hogy a jelenlegi nem egy ciklikus válság, hanem egy hatalmas tőkeakkumulációs válság. A második részről szólva: a tőkeakkumulációs válság, az azzal járó szociális problémák, és a demokrácia leépülése ellenére szerintem vakmerő lenne azt gondolni, hogy van már progresszív alternatívája a jelenlegi kapitalista rendszernek.
Ennek több oka is van. Egyrészt azért van ez így, mert a demokratikus kapitalizmust éppen jobbról támadják. Mégpedig nem azért, hogy szociálisabbá és demokratikusabbá tegyék, hanem azért, mert egy nacionalista és egoista rendszerré akarják alakítani. Ez megnehezíti a baloldali offenzívák indítását is. Előbb tehát a baloldalnak kellene megerősödnie, aztán utána lehetne gondolkodni, hogyan tovább. Másrészt van az a probléma is (ami összefügg az előbbivel), hogy nincsen még elképzelésünk arról, milyen lenne a kapitalizmust meghaladó fejlődési modell. Nincs még olyan modellünk, ami érett rá, hogy át lehessen ültetni a gyakorlatba. (...)