Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Talán nem jelentene nemzetbiztonsági kockázatot, ha a politikai üzenetek szintjénél valamivel cizelláltabb és tartalmasabb tájékoztatást kapna az átlagpolgár arról, milyen egyéb lehetőségek merültek fel, s azok miért buktak el.
„Aszódi Attila, a beruházást kormánybiztosként felügyelő szakember szerint a harmincéves titkosításban semmi rendkívüli nincs, hasonló beruházások esetében így cselekszenek bármely más pontján a világnak. Nála nagyobb szaktekintélye a témának aligha van Magyarországon, adhatunk a szavára, és logikusnak is tűnik, hogy egy nukleáris energiával működő erőmű építése kapcsán bizonyos részleteket nemhogy jobb, egyenesen kötelező titokban tartani. Ez tiszta sor. De az is az kellene legyen, hogy a közvélemény nem a rá valóban nem tartozó részletekre kíváncsi elsősorban. A közkíváncsiság legalább részbeni kielégítésének pofonegyszerű módja lenne, ha nyilvánosságra hoznák a bővítést megalapozó előzetes számításokat, tanulmányokat, csakhogy ezeket is titkosították. Igaz, nem harminc, csak tíz évre, de a helyzet így is az, hogy ha minden a terv szerint megy, a két új blokk már szinte készen lesz, amikorra megtudjuk, mire alapozva épültek meg. És itt persze nem a betonra gondolunk.”