Nem kormánypárti sajtó-analfabetizmus van meg ellenzéki sajtó-analfabetizmus, hanem egyre kevesebb emberi tőkével és egyre több automatizmussal működik a tömegvélemény legyártása.
„Az M1 indulásakor végigviharzó bénázás és bakiparádé olyan, az egykori sajtót leváltó online platformokon került kihangosításra, amelyek napi szinten bakiznak el címeket, neveket, évszámokat, idegen és nem idegen szavakat. Magnuk sme vagyunk kivételek. És mind a kettőn nagyon jól lehet szórakozni.
A dolog a leegyszerűsítő politikai értelmezésen túl már izgalmasabb: nem kormánypárti sajtó-analfabetizmus van meg ellenzéki sajtó-analfabetizmus, hanem egyre kevesebb emberi tőkével és egyre több automatizmussal működik a tömegvélemény legyártása. Egyre olcsóbban. Tisztára, mintha kapitalizmus lenne…
A közvéleményt kialakító professzionális infrastruktúrák, amelyeket 19. századi romantikából kifolyólag sajtónak vagy médiának nevezünk, gyökeresen átalakultak.
Vannak persze ősöreg trükkök, amelyek a Pulitzer-Hearst háború »Yellow journalism«-a óta változatlan formában működnek el. A 444 például pont ugyanolyan szentimentális propagandafogásokkal koverelte az ukrán krízist, ahogy Pulitzer lapjai az amerikai-spanyol- (meg az I-II.világ- és hideg) háborút.
(...)
A dezintegrált, vagy nem létező szerkesztés, a másolt tartalom, az eredeti tények felkutatásának és ellenőrzésének teljes hiánya szétesett, hibás tartalmakat produkál. Ennek még mindig jobban koordinált formája a kereskedelmi televízió/hírtelevízió stb., - emez dögunalmas, önismétlő, önmagára hivatkozó, önmagát reklámozó adat-/reklám folyam. Ennek inputokkal való ellátása szintén egyre kevesebb emberi energiát igényel.
Félreértés ne essék, nem nosztalgikus siránkozás ez, hiszen látszik, hogy a régi sajtó éppúgy az emberek átbaszására épült ki. És az is látszik, hogy az új véleményipari művek így is működnek és hatóképesek, hiszen fogyasztói és politikai magatartást hoznak létre.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A közmédia klasszikus zenei tehetségkutató műsora idén kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarokra, akik számára külön helyszíni válogatókat is szerveznek. A jelentkezés elkezdődött, idén a magyarok mellett Ausztria, Montenegró, Szerbia és Szlovénia fiataljai versengenek majd egymással a fődíjért és az abszolút győztes díjáért.
Polyák Gábor a Soros-pénzből működő Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként döntött arról, mely médiumok kapjanak pénzt a David Pressmanék által tavaly ősszel kiírt sajtófinanszírozási pályázaton. A sikeres pályázók között ott volt a 444 és a Telex kiadója is.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A portál címlapjának szerkesztése mögött a Tisza pártot támogató aktuálpolitikai szándék áll – érvelnek.
Ami szégyen, hogy a balliberális propagandasajtó tendenciózusan elhallhatja ezeket a híreket.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
