Az Országgyűlés következő kéthetes ülésének első felében hétfőtől szerdáig ülésezik, a képviselők pedig akár már kedden elfogadhatják a kormánypártok azon javaslatát, amely segítséget nyújt a brókerbotrányban érintett társaságok vezetőinek vagyonának zárolásában. A parlament ülése hétfőn 13 órakor, a közelmúltban elhunyt Molnár Lajos volt szabaddemokrata országgyűlési képviselőre és egészségügyi miniszterre történő emlékezéssel kezdődik, majd a napirend előtti felszólalásokat követően ezúttal is kétórás interpellációs időszak és az egy órán át elhangzó azonnali kérdések jönnek. A házelnök javaslata alapján a képviselőknek a napirend elfogadásakor arról is dönteniük kell, hogy a megszokottnál gyorsabban tárgyaljanak és szavazzanak-e a kormánypártok brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről szóló javaslatáról.
Amennyiben a jelenlévő képviselők négyötöde támogatja a házirendtől történő eltérést, akkor az Országgyűlés már hétfőn megvitathatja, kedden pedig akár el is fogadhatja a Fidesz-KDNP előterjesztését, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
Közben viszont kiderült: a 150 milliárdos csalást elkövető Quaestor-csoport vezetőjétől, Tarsoly Csabától nem nagyon lesz mit elvenni: Tarsoly Csaba budai, százmilliókat érő villája egy svájci cég tulajdona. Édesapja, Tarsoly Vince XVII. kerületi háza pedig Tarsoly Vincéné nevén van, ám mivel neki nincs üzletrésze a Quaestorban, így elvenni sem lehet tőle. Tarsoly Csabát ugyan őrizetbe vették a rendőrök, de még mindig nem került előzetes letartóztatásba.
Tarsolyról közben egyre több érdekes részlet derül ki, például hogy parlamenti belépője is volt. Giró-Szász András államtitkár az ATV műsorában megmutatta a levelet, melyben több egybehangzó vélemény alapján a miniszterelnök segítségét kérte a Quaestor megmentéséhez. Korábban a miniszterelnök azt mondta, hogy március 4-én utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, azóta azonban úgy módosult a történet, hogy a miniszterelnök már a levél előtt, február végén utasította erre a minisztereket. Ehhez képest a külügy csak március 9-én, a levél után és a csőd bejelentése előtt pár órával vette ki a pénzét.