Oroszország szemében önmagában imponáló, hogy Magyarország nem akar feloldódni az euroatlanti szolidaritásban és e szövetségi rendszeren belül is védi nemzeti szuverenitását. Interjú.
„Maga az ukrán válság mennyire változtatta meg Moszkva külpolitikai prioritásait? Hol van ebben a gondolkodásban jelenleg Európa helye?
Az orosz gondolkodás nem egységes tömbként fogja fel az Európai Uniót. Egyes országokkal külön-külön építjük a kapcsolatainkat.
Erre mondják, hogy Moszkva igyekszik megosztani az EU-t.
S mi mit kezdjünk ezzel?! Ha ebben a megközelítésben ezt látják, ám legyen! Bírálóink eleve rossznak tartják már azt a tényt is, hogy Oroszország egyáltalán létezik. Nem tehetünk arról, hogy bármilyen, az orosz érdekeken alapuló külpolitikai koncepció alakul, az sosem jó Európa számára. Egy szó, mint száz, ha nem tudunk megegyezni az Európai Unióval, akkor megegyezünk egyes országokkal. Ez idáig járhatóbb útnak tűnik. De hadd kérdezzek vissza! Az ukrán válság rendezésére nem az Európai Unió képviselői, hanem a francia elnök és a német kancellár utaztak Moszkvába. Ezt akkor hová tegyük?! Lehet, hogy mégsem Oroszország osztja meg az EU-t?!
Ebből a képletből, Oroszország Európához való viszonyából aligha lehet kihagyni az Egyesült Államokat.
Hogy Amerika nem kevésbé osztja meg Európát, az biztos. Moszkva egyáltalán nem akar elszigetelődni, de eddig sem nagyon tudott mit kezdeni ezzel az Európai Uniónak nevezett politikai fenoménnal. Ráadásul az ukrán válság alaposan megtépázta a szemében Európa tekintélyét. Míg korábban önálló geopolitikai pólusként viszonyult hozzá, addig most világossá vált, hogy Európa nem önálló tényező, hanem automatikusan alárendeli magát Amerika szempontjainak, akaratának. Vazallus, amely képtelen felismerni a saját érdekeit. Érthető, ha Európának nem tetszenek Moszkva Ukrajnával kapcsolatos törekvései, az azonban már nem, hogy miért hangolja maga ellen Oroszországot. Saját érdekeiben ugyanis egy kiszámítható, partnernek tekinthető Oroszország állna. Úgy gondolom, ha Európa önálló lenne, akkor az ukrán válság nem fajul el idáig. Elég lett volna annyi, ha Magyarországhoz hasonlóan legalább felemeli a szavát ebben a kérdésben.”
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Ha nem tudja vállalni a játékot, Arne Slot újoncot avathat.
