„Elegem van ebből a »ki vagyok én, hogy megítéljem« hülyeségből. Csak Isten ítélkezhet az emberi lélek állapotáról. De puszta mellébeszélés azt állítani, hogy nem tudjuk és nem szabad megítélnünk az emberi viselkedést. A vonakodás az erkölcsi viselkedés megítélésétől a morális relativizmus és szubjektivizmus elkerülhetetlen következménye, ami erodálta a bizalmat az objektív morális igazság meghatározásának képességében, amin az alapos ítélkezés nyugszik.
Az ítélkezés alapvető eleme a tekintély gyakorlásának. Ha nincs bátorságod ítélkezni, akkor nem szabad elvállalnod hatalmi pozíciót. Nem ítélkezőnek lenni ma kordivat. Amikor tizenéves gyermekeimet arra intettem, hogy ne haverkodjanak ezzel és ezzel, a bevett válasz az volt, hogy »ó, apa, olyan ítélkező vagy!« Nem ítélkezni a kötelesség elkerülése, ami ma igencsak sújtja az egyházi hierarchiát is. Ez elhomályosítja Urunk üzenetét, zavart okoz a hívek körében, és aláássa a világiak erőfeszítéseit a napjaink perverziói elleni harcban.
Az ítélkezés hiánya vagy a nem megfelelő ítélkezés a pederasztia-botrányban oda vezetett, hogy egy viszonylag kis számú, gonosztevő pap deviáns viselkedéséből nemzetközi botrány lett, ami megvetés tárgyává süllyesztette a pápaságot és évtizedekre megbénította az egyházat. (…)
Szóval a Biblia azt mondja nekünk, hogy ne ítélkezzünk az emberek felett? Lássuk csak: »Emberfia! Téged ilyen őrállóvá tettelek Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben! 8Ha ezt mondom a bűnösnek: Bűnös vagy, meg kell halnod! - és te nem mondod meg, és nem figyelmezteted a bűnöst, hogy rossz úton jár, akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de vérét tőled kérem számon.9De ha te figyelmeztetted a bűnöst, hogy térjen meg útjáról, és az nem tért meg útjáról, akkor az meghal a bűne miatt, de te megmented a lelkedet.« (Ezekiel, 33, 7-9)
Sem Péter, sem Pál nem volt túl érzelgős, ha a másokon való ítélkezésről volt szó:
»Péter azonban ezt mondta neki: Vesszen el a pénzed veled együtt, amiért azt gondoltad, hogy pénzen megszerezheted az Isten ajándékát! Nem részesülhetsz, és nem is örökölhetsz ebből, mert a szíved nem egyenes az Isten előtt. Térj meg tehát e gazságodból, és könyörögj az Úrhoz, hátha megbocsátja neked szíved szándékát.« (ApCsel 8, 20-23)
»Saul pedig, akit Pálnak is hívnak, megtelve Szentlélekkel erősen ránézett, és így szólt: Te mindenféle csalással és gonoszsággal tele ember, te ördögfajzat, te minden igazság ellensége, nem szűnsz meg elferdíteni az Úr egyenes útjait?« (ApCSel, 13, 9-10)
S itt van pár példa a levelekből. (…)
Szóval egyértelmű, hogy a Biblia bátorítja a mások viselkedésének megítélését. Azonban akik lenézik az ítélkezést, ezt szokták idézni: »Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek.« (Mt 7, 1-2). Ez azonban nem az ítélkezés elleni parancs, hanem arra való figyelmeztetés, hogy egy ítéletet jó szívvel, képmutatástól, arroganciától, aljasságtól és gyűlölettől mentesen kell meghozni. (…)
A legtöbb pap, püspök, bíboros és pápa jó ember, akik Isten szolgálatára szentelték életüket. Ugyanakkor ők is hibázhatnak, ferdíthetnek, mint bárki más. A talpnyalás egy mindig jelen lévő probléma. (…) Az előző években gyakran láttunk olyat, hogy a megalapozott ítéleteket gyávasággal tompították, amit óvatosságnak álcáztak; valamint hogy megadták magukat a zeitgeist előtt, amit lelkipásztori aggódásnak álcáztak.”
Ronald Mann az University of Louisville nyugalmazott fizika professzora.