Putyin-látogatás: mindenki szerepzavarban?

2015. február 18. 13:44

A Putyin-látogatás kapcsán szórakoztató volt látni (amennyiben a tragikomikum szórakoztató), micsoda színeváltozáson képesek átmenni emberek aktuális politikai szimpátiáik és antipátiáik miatt.

2015. február 18. 13:44
Papp Attila Zsolt
Mandiner

Vendégszerzőnk, Papp Attila Zsolt írása. Az írás eredetileg a szerző Facebook-oldalán jelent meg. Fotó: Orbán Viktor FB.

*

A Putyin-látogatás kapcsán szórakoztató volt látni (amennyiben a tragikomikum szórakoztató), micsoda színeváltozáson képesek átmenni emberek aktuális politikai szimpátiáik és antipátiáik miatt.

Korábbi eltökélt antikommunisták és szovjetellenesek, akik ötvenhattal keltek és feküdtek, felfedezték magukban a megrögzött ruszofilt, és szemérmesen félrenéztek, amikor Vlagyimir Vlagyimirovics testvér abban a parcellában koszorúzott, ahol a szabadságharcosokat ellenforradalmároknak tituláló szovjet hősi emlékmű is áll.

És vice versa: olyanok, akik korábban túl soknak találták a kommunistázást, és szélsőjobbos huncutságnak tartották, ha valaki egy lapon emlegette a szovjet „felszabadítókat” a náci megszállókkal, most mintha gyorstalpaló továbbképzőn vettek volna részt antikommunista retorikából, és könnyen megfeledkeztek arról, hogy a sztereotipizálás akkor sem helyes, ha történetesen az oroszok ellen irányul.

Tudom, persze, nem is úgy van, és minden megmagyarázható, meg ezek az oroszok nem is azok az oroszok, a reálpolitika pedig mindig más (attól függően, ki gyakorolja), ésatöbbi, de ez a szerepzavar mégis lenyűgöző.

Mindenesetre nem lettem volna Wittner Mária helyében.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 155 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
peti
2015. február 18. 22:45
Hoppácska, én is fáradt vagyok, olybá tűnik :)
peti
2015. február 18. 20:59
Amit én a legkevésbé értek az elmúlt napokban, és a legkevésbé látok megkérdőjelezni is: miért kellene Putyint, Obamát vagy Merkelt szeretni, vagy egyáltalán, kedvelni? Nekünk (és más kisebb pországoknak) lavírozni kell a nagyhatalmak között, egyik oldalra se odaállni véglegesen, és zsarolási potenciálunkat kihasználva (ami akkora, amekkora) a magunk javára kikényszeríteni, amit tudunk. Európának ugyanezt kell tennie, egyensúlyozni az USA és az oroszok között - csak ugye Európa nem egységes, épp ezt használják ki mind az oroszok, mind az amik. USA a maga pecsenyéjét sütögeti, az oroszok is a magukét. Nagyhatalmi játszmák, semmi különös. A különös az, hogy majd' mindenki elveszett a szeretem-utálom játékban.
Gregorius
2015. február 18. 20:54
Én csak azért drukkoltam, hogy ne legyen valami olyan "blama", ami káros lehet az országnak. Ezt szerencsére megúsztuk, a lehetőségekhez képest sikerült megoldani az elég kényes helyzetet.
Vadjoe
2015. február 18. 20:11
"Putyin-látogatás: mindenki szerepzavarban?" Ellenkezőleg. Éppen hogy mindenki hozza a papírformát. Csak ránéztem a névre és pontosan tudtam, hogy mi lesz a vélemény. Ami az oroszokhoz, illetve Putyihoz való hozzáállás változását illeti, ezcsupán a kormány-ellenzéki szerep felcserélődése okozza. Biztos vagyok benne, hogy, (akárcsak a "rettegett Siriza", amelyik szerintem lényegében ugyanazt fogja csinálni, mint elődje) ha a mai ellenzék lenne kormányzati pozícióban, biztos, hogy nem balhézna ennyire élesen Putyinnal. Inkább olyat tudnék elképzelni, mint amilyen politikát Merkel folytat. Szóban néha előkerülnek az elvek, a békés megoldás a jó blablabla, de azért az üzlet folyik tovább. A politikusok többsége ugyanis, a fanatikus rajongótáborral ellentétben, sokkal pragmatistább. Persze a médiában mutatott kép más. Szóval szó sincs itt szereptévesztésről, papírforma szerint zajlik a véleménynyilvánítás. Középutas véleményt ugye nem is látni, de a médiatizált politika már csak ilyen sport.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!