Határozottan javítja Magyarország megítélését a bankadó 2016-ban kezdődő fokozatos csökkentése, amelyet hétfőn jelentett be a miniszterelnök.
„A fentieken túl érdemes figyelembe venni, hogy az olajárak megfeleződtek, aminek következményeként évi 600–900 milliárd forintot lehet megtakarítani. Ha ezt a pénzt hazánkban beruházásokra és fogyasztásra költik, az jelentősen erősítheti a gazdasági növekedést. Szintén segíthet, ha az Európai Központi Bank új programjai lendületet adnak az uniós piacainknak. Ha így számolunk, kevésbé tűnnek túlzottan optimistának azok a londoni elemzői előrejelzések, amelyek erre az évre 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Magyarországnak. Ne felejtsük el azt sem, hogy most sikerült rendezni a devizahitelesek helyzetét, ráadásul a hazai tulajdonú bankrendszer aránya elérte a kitűzött szintet. Egy szó, mint száz: a feltételek adottak ahhoz, hogy a kormány enyhítsen a bankadó mértékén, amelynek következményeként a vállalati hitelezés felfutását várják, ez pedig szintén jótékonyan hathat a növekedésre.
A teher mérséklése mellett a miniszterelnök más üzenetet is küldött a piacoknak. Megszületett ugyanis az a szándéknyilatkozat, amelyben a kabinet kiszámíthatóságot ígér, és lényegében vállalja, hogy nem törekszik többségi tulajdonra a bankszektorban, a meglévő részesedéseit három éven belül eladja, valamint nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek további terheket rónak a pénzintézetekre.
A piac kedvezően fogadta a vállalást, igaz, mindössze egyet kellett aludni ahhoz, hogy megérkezzenek a kétkedő vélemények is. A Financial Times olyan elemzőt szólaltatott meg, aki szerint az Orbán-kormány nem adja fel a szokatlan módszereit, legfeljebb az új helyzethez igazítja őket. Miután pedig az állam jelentős banki eszközök felett gyakorol befolyást, a bankadóval saját magát is terheli. A huhogók hangját azonban gyengíti, hogy a szándéknyilatkozatot a kabinet nem önmagával, hanem az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötötte meg. Mindez garanciát jelenthet arra, hogy valóban új fejezet kezdődhet a kormány és a pénzintézetek viszonyában.”
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Kidagadt ütőérrel szidja az elmúlt 15 évet, de egy mukkja nincs róla, hogy ebből 14 évig ő is a rendszer építője, haszonélvezője volt.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Az orosz elnök szerint Európa szándékosan szabotálja a békefolyamatokat.
A párt radikális átalakításra készül a nyugdíjrendszerben és a közteherviselésben.
