Ez a két mondat nem az alapvető gazdasági együttműködésről szól. Sőt. Ma Európában sehol sem fogadják szívesen Putyint, és sehol se mondják azt, hogy kiegyensúlyozott a viszony vele. Nem tekintenek el attól a ténytől, hogy Putyin országában, a hatalomra jutása óta 56 újságírót gyilkoltak meg politikai okokból, vagy hogy Örményországban éppen orosz katonák gyilkosságát kenik el az orosz-örmény diplomáciai szövetség jegyében. Hogy Ororszországban a helyi IWIW-et a VKontaktot maffia-módszerekel államosította a kormány, hogy többet tudhasson meg így a »terrorista«-gyanús egyénekről. Hogy bezáratják, felvásárolják, államosítják az ellenzéki médiumokat, hogy ellehetetlenítik a civil szervezetek munkáját, nem engedik elindulni a rendszerhez nem hű ellenzéki erőket, és elcsalják a választást.
Ukrajna miatt pedig éppen, hogy csak nem állunk hadban Oroszországgal. Már ha Orbán Viktor még az EU és a NATO tagjának tartja Magyarországot.(...)
Orbán, nagyon úgy tűnik, Putyint választotta Európa helyett, ami hosszú távon se jólétet, se gazdasági növekedést nem fog hozni az országnak, csak önkényt és korrupciót. Országunk vezetője tehát alárendelte saját rövidtávú terveinek a nép jólétét, és még büszke is rá – Putyin látogatása előtt alig két héttel az orosz elnök szellemisége már szinte tapintható.”