„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Bizonyára helyes stratégia ápolni a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat, de én a magam részéről biztosan nem atomerőművet vettem volna tőlük. Interjú.
„Mi lenne a cél? Ön szerint is egy nagypolitikai játszma része az orosz atomerőmű- szerződés?
Az biztos, hogy Oroszország részéről főként stratégiai kérdés az erőmű megépítése. Felmerülhet például, hogy a tízmilliárd eurós hitel fedezete maga a paksi erőmű, vagyis még ki se fizettük a tartozásunkat, még fel sem épült a következő blokk, az orosz fél már birtokon belül lehet. Ráadásul, ha orosz atomerőművet veszünk, akkor orosz fűtőelemeket is veszünk, és ez teljes függőséget fog jelenteni a következő évtizedekben. A beruházás előkészítése ráadásul több év is lehet, a megépítés pedig nyolc évig is eltarthat. Addig pedig több választás is lesz Magyarországon. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Paks 2 meg sem épül.
Ennek a véleményének köszönhető, hogy végül el kellett hagynia az államtitkári pozíciót?
Nyilván az is közrejátszott ebben, hogy nem szavaztam meg a paksi bővítést. A kormány szerintem ettől függetlenül is olyan politikát folytat, amelyben nem számít a környezetvédelem. Azóta megszüntették az önálló környezetügyi államtitkárságot, az önálló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, a Nemzeti Környezetügyi Intézetet, a kormánymegbízottakhoz helyezik a felügyelőségeket.
Ön évekig államtitkárként felügyelhette a környezetvédelmet. Ha valóban ennyire lesújtó a helyzet, akkor ön nem felelős ezért? Miért hagyta, hogy ezek a folyamatok elinduljanak?
Nem hagytam, ezért nem vagyok most államtitkár. Ki örül annak, ha felelős vezetőként elveszik tőle a környezetvédelemre és a természetvédelemre szánt európai uniós fejlesztési pénzeket? Ugyanígy elvették a megújuló energia ügyét és a vízügyet is tőlünk. Az egyiket vélhetőleg azért, mert már akkor atomerőműben gondolkodott a kormány, a másikat pedig részben azért, mert mintegy 300-400 milliárd forintot lehetett elkölteni az árvízvédelmi beruházásokra.”