A NAGY furmint

„Szépek voltak az Árvay család reduktív 2013-as tételei, Balassa István Kvarc bora is a Betsekből. A két nagy kedvencem volt Árpád-hegy és az Erzsébet Pince 2012-es Király Furmintja. Szép volt Kolonics Károly furmintja is Somlóról, Szarka Dénes Juharosa 2013-ból. Bott Frigyes 2013-as bora is jól mutatta magát és hozta a muzslai terroirt és olyan bottfricis volt, érezhető volt benne a koncepció, hogy aki készítette, az tudja mit csinál. Volt ismeretlen és meglepetés is Orsolyák Attila 2013-as bora, címkéjén egy gyíkkal. A legtöbb bor, amit kóstolhattunk a 2012-es és a 2013-as évjárat termékei voltak, az előzőek a legtöbb esetben már a piacról is elfogytak, nemhogy a termelőtől.

Az érezhető volt, hogy a 2013-as egy jó évjárat lesz nehézségei ellenére, koncentrált, hosszan eltartható borokat fog adni és talán itt lesz igazán először lemérhető a fajta ereje, mert ezekben a borokban már tényleg benne van a szőlőtermelés és borkészítés tudatossága. A 2012-esekből a nagy meleg miatt a koncentráltság hiányzik, ezért csak átlagosnak gondolom. A 2014-es hordóminták – az a pár, ami kóstolható volt – ígéretesnek tűnik, de kevés lesz a mennyiség. A legtöbb pincészetnél dűlős tételek nem lesznek, leginkább Birtokborokban merül ki a kínálat.”