„Az EKB jelenleg stagnáló növekedéssel, eléggé magas munkanélküliséggel, nagy államadósságokkal és nagyon alacsony (néha deflációba átváltó) inflációval szembesül. Ilyenkor tankönyvszerűen gazdaságélénkítő és inflációnövelő (évi 2 százalékban előírt határig) lépéseket foganatosíthat. Például csökkentheti a bankok tartalékrátáját. De erre a fejlett világban kár a szót vesztegetni, mert nincs hova. Az eurózónában a válság előtt 2% volt a tartalék mértéke, válságellenes intézkedésként meg levitték 1 százalékra…
Ezután jöhet a kamatcsökkentés, jött is, jelenleg az alapkamat 0,05%, mondani sem kell, történelmi mélypont. Emellett az EKB az elmúlt években hatalmas adagokban (bő 1000 milliárd euró) adott hosszabb távra (3 évre) rendkívül alacsony kamatra (1%) kölcsönt a kereskedelmi bankoknak és fedezetként szinte bármit elfogadott, többnyire a bóvli minősítésű görög államkötvényeket is. Mégsem indult be a hitelezés, mégsem indult be a növekedés az eurózónában.”