Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Praktikus szempontból nem olyan nagy veszteség ez, szimbolikusan és lelkileg viszont annál inkább: a Fidesz a 2006-os önkormányzati választások óta, azaz az elmúlt szűk kilenc évben nem vesztett tétmeccset.
Veszprémben simán, nagyon simán győzött a baloldal által támogatott független jelölt. Már az is meglepett volna, ha Kész Zoltán szoros versenyben nyer, azt pedig el nem tudtam volna képzelni, hogy kilenc százalékpontot verjen a Fidesz által indított alpolgármesterre, Némedi Lajosra – mégis ez történt.
A veszprémi egyéni körzet elvesztésével megszűnt a kormánypártok kétharmados többsége a parlamentben. Praktikus szempontból nem olyan nagy veszteség ez, szimbolikusan és lelkileg viszont annál inkább: a Fidesz a 2006-os önkormányzati választások óta, azaz az elmúlt szűk kilenc évben nem vesztett tétmeccset. A friss közvélemény-kutatások alapján úgy tűnt, egyelőre sikerült stabilizálni a párt támogatottságát a tavalyi év végi népszerűségzuhanást követően. A veszprémi eredmény azonban sokkal rosszabb helyzetről tanúskodik, hiszen a biztos pártválasztók körében mért 45 százalék körüli Fidesz-támogatottságtól messze elmaradva csak 34 százalékot ért el a párt jelöltje egy nem balos választókerületben.
A Fidesz ugyancsak elszokott a vereségtől, ezért is érdekes lesz, hogy milyen következtetéseket von le abból, hogy az eddig jól működő eszközök elkezdenek nem működni. Hogy mit kezd azzal a helyzettel, hogy valami megváltozott. Hiába a hűtőmágnes, a telefon, az sms, a személyes megkeresés, majd két újabb mozgósító telefon, a párt támogatói nem mennek el szavazni – vagy elmennek, és nem úgy szavaznak, ahogy a Fidesz listái szerint szavazniuk kéne.
Ha Veszprémben egy baloldali párt jelöltje nyert volna, vagy legalább egy közismerten baloldali jelölt, akkor a régi baloldal joggal érezhetné úgy, hogy sikerült elindulni fölfelé. De nem így történt. A radikális libertárius nézeteket valló Kész Zoltán indítása inkább egy újabb tünete az egykori MSZP és SZDSZ örökségét hordozó kis baloldali pártok válságának. Ráadásul Kész győzelmével egy újabb politikai szervezet, a Polgári Platform is parlamenti képviselethez jutott, tovább színesítve (fragmentálva) a Fidesz-ellenes erők kínálatát.
Érdekesnek ígérkezik, hogy mihez kezd Kész a parlamenti mandátumával. Eddigi megnyilvánulásai alapján – néhány fordulat a vasárnapi győzelmi beszédjéből: „csalás”, „hazudozás”, „tolvaj kisebbség” – könnyen elképzelhető, hogy Gyurcsányabb lesz Gyurcsánynál, ő is beszáll a Fidesz Legádázabb Kritikusa versenybe. De az sem kizárt, hogy függetlenségét feladva csatlakozik az őt támogató baloldali pártok valamelyikéhez. Elsősorban a DK adná magát, akiknek az ötödik képviselő érkezése frakciót érhetne.
Végül ott van még a Jobbik kérdése. A radikálisoknak Veszprémben nem termett ugyan babér, de nem is szerepeltek rosszul. Várható volt, hogy ez nem az ő választókerületük, számukra sokkal fontosabb lesz, hogy mire jutnak a másik, a tapolcai időközi választáson. A 2014-es eredmények alapján ugyanis az a körzet sokkal inkább hárompólusú, ahol a Fidesz büntetésének szándékával szavazni induló választópolgárok hasonló eséllyel választhatják a jobbikos alternatívát, mint a baloldalit.