Ennyit nyertek a devizahitelesek a forintosítással

„Egy átlagos, teljesítő jelzálogadós havi törlesztőrészlete a devizahiteles probléma rendezése előtt 78 ezer forint volt, ami az elszámolás és a fair bankrendszer szabályozás következtében 25-30 százalékkal, vagyis több mint 20 ezer forinttal csökken.

A forint árfolyamának leértékelődése azonban néhány nap alatt eltüntethette volna a törlesztési teher legalább felét; a svájci frankkal szemben történt több mint 20 százalékos gyengülés önmagában 13 ezer forinttal emelte volna vissza egy átlagos, teljesítő svájcifrank-adós törlesztőrészletét.

Másképp fogalmazva: a forintosítás miatt ennyit nyernek havonta az érintett háztartások, ha a frank felértékelődése tartós marad. Ráadásul, míg a forintosítás okozta nyereség (pontosabban az elmaradt árfolyamveszteség) ugyanolyan arányban érint minden adóst, az elszámolás és a tisztességes kamat visszaállítása különbözőképpen, a hitelszerződések eltérő karakterisztikái miatt. A teljesítő adósok közel egyharmadánál például egy, a január 15-ihez hasonló gyengülés nagyobb mértékben emeli a törlesztőrészletet, mint ahogy az utóbb említett két intézkedés csökkenti, vagyis a forintosítás nélkül összességében romlott volna jövedelmi helyzetük. (...)

Jobb nem is belegondolni abba, hogyan gyűrűztek volna be a január 15-i események a hazai pénzügyi piacokra, ha a forintosítás nem történt volna meg – elég, ha csak a 2009 eleji és a 2011 végi eseményekre utalunk vissza. Az árfolyam gyengülése minden bizonnyal nem állt volna meg ezen a szinten, és a devizapiaci sokk átterjedt volna a többi pénzügyi piacra is, vagyis

• egyrészt az egykori svájcifrank-adósok valójában még nagyobb veszteségtől menekültek meg, mint az a korábban bemutatott számításokból következik,
• másrészt pedig a hazai pénzügyi rendszer, a reálgazdaság, és ezen keresztül minden magyar háztartás megspórolt magának egy újabb miniválságot annak összes következményével együtt.”