Poitiers-i csata: lövöldözésből lett több száz fős tömegverekedés Franciaországban
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
Charlie leszel vagy terrorista? Nos, ez számomra egy hamis kérdés. Én ezek közül egyik oldalra sem akarok állni, mert mindkettő a gyűlölet oldala.
„Több mint egy hete volt a párizsi mészárlás, ahol terroristák hidegvérrel végeztek ki egy fél szerkesztőséget. Az esemény az egész világot megrázta, mindenki egyértelműen elítélte a terrorcselekményt. Így tettem én is, így tett a Jobbik is.
Azóta se szeri, se száma az Én is Charlie vagyok kiállásoknak. Jóval kevesebben állnak ki az ellenkezőjével, de a kegyelet napjai után én is ez utóbbiak közé kívánok tartozni. Mivel jövő héten nálunk is árulni kívánják ezt a szennylapot, így fontosnak tartom egyértelműsíteni: én nem vagyok Charlie.
Nem vagyok hajlandó azonosulni a strandon napozó és megfeszített Jézust ábrázolókkal, mert ezt egyáltalán nem tartom sem kultúrának, sem viccnek, sem szólásszabadságnak. És ugyanez a véleményem az elhunyt apáca mennyei orális szexét taglaló karikatúráról és a többi ocsmányságról is. Felháborító, hogy mindezt valakik üzleti - vagy akármilyen - okokból Magyarországra hozzák. (Mindezzel egyébként Magyarország terrorveszélyét fokozzák. »Köszönjük« nekik...)
A terrorizmust elítélem, az emberi életek kioltását szintén. A leggusztustalanabb karikatúra sem lehet indok mindarra, ami történt. De! Egyesek választás elé akarják állítani Európát, mely szerint: Charlie leszel vagy terrorista? Nos, ez számomra egy hamis kérdés. Én ezek közül egyik oldalra sem akarok állni, mert mindkettő a gyűlölet oldala. A gyilkosok fegyveres terroristák, ennek a lapnak a szerkesztői pedig a szavak terroristái. Gyűlölet hajtja mindkét oldalt és mindkettő gyűlöletet termel. A merénylők bűne súlyosabb, nem kérdés, de ettől még a másikkal sem kell senkinek azonosulni, mert aki ezt teszi, a legjobb szándéka és együttérzése mellett is, a gyűlölet egy másik formájával azonosul.”