En Hongrie, on n’est pas Charlie

„A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet miatti felháborodás alapja, hogy embereket a véleményük miatt végeztek ki, és félő, hogy haláluk egyben a szólásszabadság halálát jelenti. Ami pedig a demokrácia működésének egyik legfontosabb garanciája, és ha normális helyen akarunk élni, kötelességünk védelmezni. Még akkor is, ha az a vélemény ránk nézve sértő, vagy úgy általában felháborító, esetleg undorító.

Elvben szép. Csakhogy ma Magyarországon a szólásszabadság pont addig tart, amíg valaki saját maga bele nem szabad a késbe. Akkor jön a sértett rinyálás, a bíróságra szaladgálás, pereskedés, helyreigazítás, kártérítés, fenyítés, kirúgás, elmarasztaló ítélet, pénzbüntetés, megrovás, priusz. A magyar törvények alapján ugyanis egy rossz vicc miatt bárkit jogerős börtönbüntetésre lehet ítélni. És ehhez még az sem kell, hogy elindítsa a Heti Jocót.

Magyarországon elég, ha egy művész baseballsapkás koronát rajzol Kossuth Lajos fejére, mert akkor a pólót áruló boltot megfenyegetik, hogy majd jól odamennek bakancsban toporogni, mire az üzletlánc fogja magát, és leveszi a pólót a polcról.

Másvalaki koronát rajzol Darth Vader fejére, mire az ország belügyminisztere közli, hogy a rendőrség »fokozott ügyészi felügyelet mellett a Btk. 334: §-ba ütköző nemzeti jelkép megsértésének vétsége megalapozott gyanúja miatt folytatja az eljárást« az ügyben.”