„A hatalom és a propaganda összekapcsolásában azonban most mégis új fejezet kezdődik. A reklámadó már jelezte, hogy a legvisszafogottabb önállóságnak is ára lehet, az RTL-háború, a Simicska-birodalommal való affér, bekebelezési kísérlet pedig azt bizonyította, hogy itt nem csupán a jobboldali médiatér, a lojalitás a tét, hanem az: ki és honnan vezényli a parádét. A kormánypropaganda teljes kiszolgálását kontárokra lehet ugyan bízni, de olyanokra tilos, akik azt pillanatnyi érdekeik szerint, ha többel nem is, de legalább szikrányi autonómiával teljesítik.
Hol vannak már azok az idők, amikor Friderikusz Sándort, Krizsó Szilviát, Veiszer Alindát, Szénási Sándort sirattuk – a mostani rostán bárki fennakadhat. A Nemzeti Propagandaügyi Központ az állami hirdetések elosztásáért felelős részleggel majd büntet és jutalmaz, kienged és megszorít, miközben a közpénzek elköltésének egyik fő csatornája a köz médiája lesz.”