Emberkísérlet

"Kísérleti nyulak voltunk egy olyan piramisjátékban, amelynek végén semmilyen garancia nem volt egy jövőbeli tisztességes nyugdíjra." A kecskékre bízták a káposztát. 2009. szeptember 25-én a Magyar Közgazdasági Társaság zalakarosi vándor gyűlésén, Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt. "Mivel a magyar állam az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget. Ez idén (2009-ben) megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint. A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek. Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli. Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők. Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt. A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg. A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül. A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg állítja a közgazdász." Ez arra utal, hogy a Bajnai kormány legbelső körei is érzékelték a súlyos problémát, azonban az ésszerű intézkedések meghozatalához akkor hiányzott az idő és a parlamenti támogatás.

A kormányzati kommunikáció egyik legcsúfosabb fiaskója a manyup megszüntetés. Hogy a bolsi média gyakorlatilag csont nélkül be tudta magyarázni a sok hülye prolinak, hogy ez az ő pénzük (úgy, hogy soha hozzá nem nyúlhatnak) és hogy a kormány "elvette" és elköltötte/elszórta - persze saját magára. A rendszerváltás óta elmúlt 25 egyik legszemetebb, legarcátlanabb közpénz-lehúzása volt a manyup. Százmilliárdokat toltak át az eftársak az adófizetők befizetéseiből a haveri bankároknak, hadd forgassák a maguk hasznára. Mindeközben az államnak éveken át, folyamatosan ki kellett pótolnia a nyugdíjkasszán ütött lyukat, persze mi másból, mint közpénzből, az adófizetők befizetéseiből, más területektől vonva el pénzt, vagy hitelt fölvéve. Hogy ezek az összefüggésekről mind a mai napig nem, vagy alig hallott a jónép - na ezért úgy kellene seggberúgni a kormányzati kommunikációt, hogy a pofáján csússzon Fokvárosig.

Megmenekültek a szerb és horvát devizahitelesek? (2013. július) A horvát Večernji list hírportál oldalán az év emberének jelölték Radovan Dobronić bírót, aki júliusban a devizahitelesek javára döntött a bankokkal szemben. A zágrábi bíró még július elején adott igazat a horvátországi Frank Egyesületnek, amely a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt perelt be nyolc bankot. Dobronić az ítéletet azzal indokolta, hogy a bankok cselekedetei teljes mértékben ellentétesek a fogyasztóvédelmi törvénnyel, mivel nem tájékoztatták az ügyfeleket a lehetséges kockázatokról. A pénzintézetek változó kamatozású kölcsönöket kínáltak, a kamatokat egyoldalú banki döntésekkel, a hitelesek kárára változtatták, anélkül, hogy az ügyfeleik bármiféle információt kaphattak volna a számítási módszerről vagy a paraméterekről. Ezért a bíróság elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, a hiteleseknek eszerint visszakaphatják a bankoktól azt a pénzt, amennyivel eddig a jogosnál többet fizettek a hitelért. http://www.civilkontroll.com/megmenekultek-a-szerb-es-horvat-devizahitelesek/

Az első Orbán-kormány idején,98-2002 között pont úgy létezett ez az "elátkozott" manyup,mint 2002 után. Hogyan történhetett,hogy 98-2002 között csökkent a magyar államadósság? Akkor ezek szerint nem igaz,hogy a manyup államadósságot csinált... ------------------------------------- Az,hogy a manyup rendzsernek semmi köze sincsen az öngondoskodáshoz csak akkor lehet igaz,ha valaki úgy hiszi, hogy a munkabérek után befizetett járulékok az állam tulajdonát képezik,s azokkal az az tesz,tehet,ami neki tetszik. Ez azonban beteg gondolat.