„Nevüket bizalmasan kezelő kormányzati források egyébként azt valószínűsítik, hogy maga Angela Merkel is azért látogat Budapestre február elején, hogy ellessen néhány műhelytitkot Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságából. Jól jöhet az így megszerzett tudás, amikor életet kell lehelni a válsággal küszködő, ma még embrionális állapotban lévő német autópályamatrica-iparba. Az sajnálatos, hogy megfelelő családi háttér híján ezúttal csak egy ötórás gyorstalpalót engedhet meg magának, de a szabott árakból a brüsszeli irányelvek miatt nem engedhetünk. Merkel asszonynak egyébként tudnia kell, az EU-tagság és a privilegizált magyar-német viszony sem jelent garanciát arra, hogy a szabadalmat nem a közvetlenül utána érkező nagy vevőjelölt fogja elvinni előle.
Kétségtelen, a szilvesztert követő nagy roham idején volt néhány olyan nap, amikor egyszerűen nem lehetett hozzájutni a megyei matricákhoz. Az elárusítóhelyeken emberek álltak hosszú sorokban, hogy hozzájussanak az új státusszimbólumhoz; ugyanakkor nyoma sem volt a Nyugaton már-már megszokott hisztérikus jelenetekhez, amelyek egy-egy új iPhone vagy a Harry Potter-sorozat új kötetének megjelenését kísérik. Nem láttunk hálózsákokban éjszakázó, végsőkig elszánt vásárlókat sem, akik a Harrod’s vagy a Macy’s bejárata előtt gyakran napokig várnak az üzletnyitásra. Szakértők ennek okát az új típusú magyar termelési központok egyre inkább kidomborodó fölényében látják, amelyek a hétvégi munka tilalma ellenére folyamatosan, egyenletes minőségben tudnak szállítani. S bár a próbaüzem során a termék rendkívüli bonyolultsága miatt egyes algoritmusokat meg kellett változtatni, a gyártók mindenkit megnyugtattak: megfelelő időben minden megrendelést teljesítenek, sőt a General Motorsnál vagy a Toyotánál rendszeres termék-visszahívásokat is el fogják kerülni.
Jegyértékesítő cégek jól ismerik azt a jelenséget, amikor egy-egy Madonna-koncertet vagy az El Clásicót hirdető plakátokra a legjobb terítési stratégia ellenére is ki kell ragasztani a »Minden jegy elkelt« szalagot. A pénzalapú gazdaságokban ilyenkor az egekbe szöknek az árak, aratnak a nepperek, sőt előfordul, hogy hamisított jegyek is forgalomba kerülnek. A magyar kormány átgondolt stratégiáját mutatja, hogy a már-már hisztériába hajló rohamnak nálunk nyoma sincs; az ár stabil, sőt az illetékes államtitkár kilátásba helyezte, hogy a gyártó a használt árut eredeti áron vissza fogja venni, ha a vevő igazolni tudja, hogy hirtelen felindulásból a családi szükségletnél többet vásárolt. A magyar állam a piac kiszámíthatatlan rángatózásaival szemben a szolid, kiegyensúlyozott üzletmenet híve. Itt minden fillérnek, forintnak, sőt milliárdnak forintnak is megvan a biztos helye; nota bene tapasztalt üzleti elemzők csukott szemmel is meg tudják jelölni, melyek ezek a biztos helyek.”