Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem újkeletű dolog, de egyre jobban bosszant. Hol ilyen, hol olyan apropóból bukkan fel a „takarodjanak az öregek” gondolata.
„Különbséget kell tenni, de nem életkor, hanem előélet alapján. Lehet valaki okos, vagy ostoba fiatalon és idősebb korban is. Az ország jelenlegi állapotáért nem tehető felelőssé egy, de két generáció sem. A felelősöknek neve, arca van és több korosztály képviselői.
Sokan, sokfélék vagyunk, akik egy nyelven álmodunk. Fiatalok, középkorúak, idősek, nők, férfiak. Mindenfélék. Jó lenne észrevenni egymást. Jó lenne tanulni egymástól. Igen, tiszteletet is. Kölcsönösen. Olyan reménybeli, jövőbeli kormányt nem szeretnék, amely csak egy szempontot képes képviselni, egy korosztály fejével tud gondolkodni. Aki eddig elolvasta a cikket, most fel fog hördülni. Én bizony országos vezető pozícióba senkit nem engednék, akinek nincs minimum 10 éves munkatapasztalata a versenyszektorban. Kormányba pláne nem engednék. Nem is szavaznék rá.
Sem szándékkal, sem szándéktalanul ne tiporjuk el egymást a nagy rohanásban! Kell a fiatalság üdesége, de kell a középkorúak tapasztalata és kell az idősek bölcsessége is ahhoz, hogy képesek legyünk együtt, egy országban élni.
Ha eddig ezt nem sikerült megtanulnunk, akkor ideje lenne most beülni a képzeletbeli iskolapadba. Mindannyiunknak.”