Amikor véget ér az iszlám terror

„Már sok éve folyik a terrorizmus elleni háború, és ha a részsikereket leszámítjuk, tulajdonképpen teljes kudarccal. Nem is lehetett másként, hiszen az ide vonatkozó képlet nagyon egyszerű. A nyugati gazdaság olajfüggő, az olaj felett pedig olyan ideológiájú társadalmak ülnek, amelyek alapértelmezetten globális uralomra törnek. Amelyek számára a Nyugat eltörölni, elfoglalni, alávetni való világ. A kommunista ideológiának is pontosan ez volt a víziója, csak más elvi alapon.

A nagy különbség, hogy a Szovjetuniótól eltérően, az iszlám terrorizmusnak az olajon kívül nincsenek igazán saját erőforrásai, nem képes hozzáadott érték termelésére, a nyugati gazdaságból él, a Nyugat pénzéből veszi nyugatról a fegyvereket és harcol a gazdatest ellen. A Nyugat immunrendszere mindez idáig nem találta az ellenszert. Nagy csatákra készült fegyverzettel és hadsereggel nem lehet hatékonyan harcolni a civilek között megbúvó terroristákkal, különösen, ha nem akar vérengzést, humánus háborút akar csak vívni. Amerika legfőbb öbölbeli szövetségese a vahabita mozgalmon keresztül a terrorizmus legfőbb ideológiai és pénzügyi forrása. Ez így egy megoldhatatlan egyenlet.

A képlet pedig továbbra is roppant egyszerű, az olajkorszakkal vége lesz az iszlám terrorizmusnak is. Azonnal. Nos, most éppen ezen a frontot történik valami. Az olajiparban történt innováció (a palaolaj, palagáz kitermelés) egyelőre csak meglengetve az olajfüggetlenség lehetőségét, máris zuhanásba vitte a csillagászati olajárakat.

Az olajtermelők most a palaolaj kitermelést próbálják ellehetetleníteni, de ehhez nekik is komoly veszteséget kell elszenvedniük. Ajátszma még nincs lejátszva, a háború folyik, napjainkban egyre intenzívebben, de az értéktermelésre épülő kultúrának le kell tudni győzni az értéktermelésre képtelen kultúrát, hacsak előbbinek nincsenek öngyilkos hajlamai.”