„A hétvégén egy kolozsvári vendéglőben különböző városokból érkezett erdélyi és bánsági autonomisták találkoztak, egy informális megbeszélés keretében. Kik szervezték a találkozót és milyen célból?
Az Erdélyi Demokrata Liga szervezte, egy kissé attól a kudarcérzettől vezérelve is, hogy az általa kezdeményezett mozgalom nem igazán tud kitörni eddigi Facebook-os keretei közül. Mindenképpen motiváló tényező volt az is, hogy a Johannis-kampány egy nagy érzelmi azonosulási potenciált teremtett az egyébként eléggé megfoghatatlan »erdélyi identitás« iránt, illetve körül, s hogy tudatosult, ezzel a potenciállal valamit tenni kell. A Ligán belül vita volt arról, hogy e potenciálra lehet-e gyorsan valamilyen politikai konstrukciót alapozni, vagy inkább a törekvés lassúbb beérését kell szem előtt tartani. Számomra, aki másfél évtizeddel ezelőtt a Provincia-kör tagja voltam, az is érdekesnek tűnt, hogy most mintha megfordultak volna a szerepek, a prioritások az akkoriakhoz képest. (...)
Mint utaltál rá, az Erdélyi Demokrata Liga – amelynek vezetőségi tagja vagy – nemrég felhívást is tett közzé a Facebookon, amelyben egy közös, szélesebb alapokon nyugvó transzilvanista mozgalom létrehozását szorgalmazta. Történtek-e lépések ebben az irányban (a találkozón kívül, de ott is), és mekkora esély mutatkozik egy ilyen mozgalom elindítására?
Őszintén szólva nem tudom, hogy mekkora az esélye egy transzilvanista mozgalom felépítésének. Ha olyan történészeket hallgatok vagy olvasok, akik a román-magyar viszonnyal többet foglalkoztak – például Szász Zoltánt vagy akár Bárdi Nándort –, akkor osztoznom kell pesszimizmusukban, ők ugyanis úgy látják, hogy a román és magyar nemzetépítés szembenállása olyannyira mély és determinált, hogy nem alakítható ki olyan köztes politikai szerveződés, amely egyformán független tud maradni mindkét nemzetállami centrumtól, és amelynek mégis van társadalmi bázisa. (...)
Szóval úgy hiszem, az a fontos, hogy a transzilván mozgalom milyen konkrét célok érdekében tud embereket mozgósítani, közéleti cselekvésre mozdítani. Persze, mint mondtam, nem tudom, ennek mekkora esélye lehet, de úgy hiszem, a sikertelen kísérleteknek is van történelmi lábnyoma, az ilyen kísérletek a történelmi kontinuitás építőanyagai. (...)
Beszéltél arról, hogy viták vannak, milyen szervezeti keretet kapjon ez a mozgalom. Mire jutottatok végül? Párt lenne, civil szervezet, kulturális egyesület?
A Liga jelenleg kialakulóban levő elképzelése szerint a mozgalom építése két szinten kell történjen. Az egyik szinten aktivisták kerestetnek, akik a Liga tagjaiként településeiken próbálják annak programját népszerűsíteni. A másik szinten egy civil ernyőszervezetet próbálunk kiépíteni. (...)
Ehhez csupán az szükséges, hogy vállalják a Transzilván Minimum programját, amely lényegében három tézist jelent. Az első: Erdély olyan regionális és kulturális egység, amelynek joga van saját státushoz Románián belül. A második: Erdély egyéniségét három történelmi kultúra és három nyelv, a román, a magyar és a német egyenlő volta adja. A harmadik: Erdélynek saját történelmén és kulturális sajátosságain alapuló regionális szerkezete van, amelyet minden regionális reformnak tiszteletben kell tartania. Ez utóbbi, mondanom sem kell, számunkra főleg Székelyföld miatt fontos. Nos, e két szinten épül a mozgalom, mégpedig úgy, hogy az első szint aktivistái felkeresik és megszerzik városuk, körzeteik civil szervezeteinek »belépési nyilatkozatát« a hálózatba, egyszóval kialakítják a hálózatosításhoz szükséges partneri kapcsolatokat. (...)
Szerintem előbb-utóbb létrejön egy erdélyi regionális párt, a kérdés inkább az, milyen párt lesz. Ideális esetben, és a mostani mozgalmunk ezt célozza meg, e párt határozottan képviseli a fennebb vázolt minimálprogramot. De valószínűbb az, hogy az erdélyi párt egy alakulófélben levő román regionális profilra épül rá. Nyilván, ez esetben is lesznek magyar szavazói, ekkor nyílik tér az RMDSZ, EMNP vagy MPP számára különböző »erdélyi pártkoalíciók« kötésére. Végül, az sem elhanyagolható lehetőség, hogy a jelenlegi, ún. mainstream pártok is rástartolnak erre a lehetőségre, válaszolnak az »erdélyi kihívásra«, megpróbálnak valamit átvenni az alakuló szellemiségből.”