A görögök adósságáról

2015. január 29. 11:57

Nem a görögöket mentették a németek, hanem a saját bankjaikat.

2015. január 29. 11:57
B. F.
Kettős Mérce

Az érintett bankárok akkora kockázatokat spájzoltak be, hogy amikor kiderült, hogy a görög elit szétlopta a kölcsönadott pénzt,akkor baromira begazoltak, hogy frankón becsődölnek. És itt muszáj megjegyezni, hogy 1) nem a görög nép lopta szét, hanem a görög elit, 2) tetszik vagy sem, az EU (a németekkel egyetemben) asszisztenciája mellett lopták a pénzt (offshore) 3) és ébresztő! a hírek arról szólnak, hogy éppen most zavarták el ezt a korrupt tolvaj elitet. A görög csőd ráadásul nagyon rosszul jött volna az európai establishmentnek is, ezért kölcsönadott a Trojka 240 milliárd eurót a görögöknek. Nem azért, hogy azok rendbe szedjék magukat és nem is a szolidaritás okán, hanem azért, hogy ne dőljön a ház a rosszul dolgozó bankárfiúk és bankárlányok fejére. Hogy ne csődöljenek be a nagy nyugat-európai bankok és befektetési alapok, maguk alá temetve sok mindent és mindenkit, akinek köze nem volt ahhoz, hogy kik és hogyan játszottak a pénzével, egyre emelve a tétet.

Így a  240 milliárdos új adósságból 200 milliárd a fennálló adósság fizetésére ment. Nem a görögöket mentették a németek, hanem a saját bankjaikat. Amit persze adhattak volna közvetlenül is nekik – megvásárolva tőlük diszkont áron a felhalmozott görög államadósságot –, de milyen ciki lett volna a német adófizetők pénzéből bajba jutott német bankokat menteni? Még azt találta volna mondani a német választópolgár, hogy keressük meg a felelősöket annál a rosszul gazdálkodó német banknál, hogy számoltassuk el, hogy viseljék a felelősséget a bank tulajdonosai is… Egyszerűbb volt a görögöket kötelezni a fennálló adósság folyamatos törlesztésére. A kölcsön tehát elsősorban a frankfurti bankigazgatónak jött jól, hiszen továbbra is jött a lóvé Athénból, lehetett (és lehet) virítani, hogy milyen frankón kihelyeztük a betétesek pénzét, lám-lám, mennyit fial! Kockázat? Ja, az nincs, mert ha rosszra fordulnak a dolgok, akkor a német kormány pisztolyt szorít az adós fejéhez és azt duruzsolja a fülébe, hogy »anyukád is azt tanította, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni!«

Azt nem mondta anyuka véletlenül, hogy a hitelezésnek vannak kockázatai? És ha kölcsönadsz, akkor ésszel érdemes? Nem ártott volna.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Drágha Márió
2015. január 29. 14:21
Görögország az olimpiai játékok és a demokrácia őshazája,éppen ezért a Sors fura fintora az,hogy a 2004-es athéni olimpia megrendezése tette tönkre a görög gazdaságot.Szerintem a demokrácia játékszabályait betartva képtelenség megmenteni Görögországot.
Berecskereki
2015. január 29. 13:30
Azért ennél kicsit bonyolultabb a görög válság, az eladósodás és hasonló a magyarországihoz, azzal a különbséggel, hogy nagyobb volumenről van szó és már a kiindulási alap is problematikus volt. A görög államadósság a GDP-hez mérten már 1998-ban is magas volt. 1998-ban 90 %, 2007-ben 105 % körüli és a válság következtében a beruházások leállása, a GDP csökkenés miatt növekedett megközelítve a 180 %-ot. Már az euró zónához való csatlakozáskor csak trükkökkel feleltek meg a követelményeknek. Amikor pedig kiderültek a trükkök, soha nem volt a követelmény teljesítve. Így nem lett volna szabad engedni az eurózónához való csatlakozást. Miben érzékelhető a hasonlóság Magyarországhoz? Ahogy Magyarországon, Görögországban is a jóléti és infrastrukturális állami beruházások növelték a GDP. Ez azonban csak rövidtávon valósult meg. Ezeknek a beruházásoknak a forrása döntően hitel volt. Az ebből befolyó többletadót felélte az ország, és elmaradt a szerkezetátalakítás, a szükséges reformok. Mindez teljesen megegyezik a 2002-2008-as magyarországi történésekkel és következményével. Azért súlyosabb, mert 2002-ben Magyarország eladósodottsága 60 % alatt volt, Görögországé viszont 100 % fölött. Amennyiben Magyarországon is 100 % fölött lett volna, akkor 2009-ben az eladósodás nem 80 % lenne hanem 180 % és a teljes külső adósságállomány közelítené a 300 %-ot. A Görög kialakult helyzetért elsősorban a görög kormányok, a görög jegybank felelős. Másodsorban az EU és harmadsorban a hitelező bankok. Összegezve: " Könnyű Katót táncba vinni, ha neki is kedve van rá."
enes
2015. január 29. 13:16
"...megvásárolva tőlük diszkont áron a felhalmozott görög államadósságot –, de milyen ciki lett volna a német adófizetők pénzéből bajba jutott német bankokat menteni?..." Nahát!
Titi-mata'i-fa'aaro
2015. január 29. 13:09
Arról regéljetek ott a kettősmércén, hogy mi a helyzet a Sziriza oroszbarát gondolkodásával, ti, akik annyit szörnyülködtök azon, hogy Orbán egyáltalán szóba áll Putyinnal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!