Már az elejétől kezdve úrhatnám stílussal indítottunk, és ennek a politikának a szerencsétlen következményét éljük át teljes mértékben ma is. Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték, ez a szomorú igazság.
„Nagyon sok román őszintén felháborodik azon, hogy magyar polgártársaik december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén nem örvendeznek velük együtt, sőt, komor, a magyarságra nézve gyászos napnak tartják azt…
Elemezzük egy kicsit alaposabban ezt a kérdést…
Az egyik ok a gyulafehérvári nyilatkozat rendelkezéseinek be nem tartása, mely, többek között, a következőket mondta ki:
»Teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját kebeléből származó egyének által, saját nyelvén fogja képezni, igazgatni magát és ítélkezni maga felett. Minden nép az őt alkotó egyének számának megfelelő arányban kap képviseletet az ország törvényhozó testületeiben és kormányában.«
Ha akkor, 1920-ban, amikor Erdély népességének 53 százaléka volt román, a többi 47 százalék más etnikai közösség tagja, csak nagyon kis mértékben alkalmazták azt a teljes nemzeti szabadságnak nevezett koncepciót, vajon most mennyi esély van rá, amikor a románok a népesség 73 százalékát teszik ki…
Hol volt a törvényhozó testületekben való képviselet joga, amikor az etnikai közösségeknek egyetlen képviselőjük sem volt Erdély Kormányzó Tanácsában? Már az elejétől kezdve úrhatnám stílussal indítottunk, és ennek a politikának a szerencsétlen következményét éljük át teljes mértékben ma is. Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát meghódított területekként kezelték, ez a szomorú igazság.
(...)
Kós Károly szavaival zárnám soraimat:
»Az erdélyi embert minden vonatkozásban determinálja ez a föld. […] Van erdélyi psziché, amely nem az erdélyi magyarság privilégiuma, de predesztinációja az erdélyi németségnek és románságnak is.«
A románt kicserélhetitek magyarra és ugyanazt az eredményt kapjátok.
»Ezer esztendő alatt Erdély földjén megtörténik az a gyönyörű csuda, hogy három nép és három kultúra éli életét egymás mellett úgy, hogy mindhárom megőrzi – mert megőrizheti – a maga külön való egyéniségét, de amellett közös és minden környező néptől idegen és rokon néptől és kultúrától elütő karaktert is veszen fel.«
Ha egyszer s mindenkorra megértjük, hogy sokkal fontosabb az, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket, akkor gyermekeink – nemsokára – azt mondhatják majd: december 1-e, vagy március 15-e egyesítenek, nem pedig megosztanak bennünket…”
(Az eredeti román nyelvű publicisztika magyar fordítását a Főtér.ro közölte.)
Emmanuel Macron nevét szinte mindenki ismeri, de vajon tudja, ki vezeti jelenleg Franciaország kormányát? És mi a helyzet Romániával vagy éppen a Csendes-óceán egyik apró szigetállamával? Tesztelje tudását a Mandiner kvízében!
Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.
A Csíkszereda elnöke drámai képet festett azokról a körülményekről, amelyek között a csapat küzdött.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Nyolc kontaktszemélyt helyeztek karanténba.
Boldog magyarok Romániában.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Menesztette Massimiliano Allegri vezetőedzőt a milánói klub, miután nem jutottak be a Bajnokok Ligájába. A döntés azonban nemcsak őt érinti: a vezérigazgató, a sportigazgató és a technikai igazgató is távozik.
