A legfontosabb problémának azt tartom, hogy nem tesznek különbséget a szülés mint természetes folyamat és a betegellátás között. Eleve úgy tekintik, hogy a szülés quasi egy egészségügyi kockázat. Interjú.
„Mik az otthonszülés szabályozásának főbb problémái az alkotmányjogász szemüvegén keresztül vizsgálva a kérdést?
Az otthonszülés kapcsán jogi oldalról szemlélve több problémás pontot is találhatunk. Az egyik legfontosabb, hogy van-e joga az államnak beavatkoznia a kérdésbe életvédelmi kötelezettségére hivatkozva. Az állam feladata ugyan a születőben lévő élet és a magzatok életének védelme, de vajon átveheti-e a születendő gyermek családja és a szülei helyett ezt a feladatot?
A következő problémapont a szülés medikalizálttá tétele, mely annyit jelent: kórházi eseményé tettük a szülést, holott ez nem baleset vagy betegség, hanem az élet egyik nagy misztériuma. Ugyan próbálnak már baba-mama környezeteket kialakítani a kórházakon belül, engedélyezett az »apás szülés«, s ez mindenképpen pozitív, de alapjogi szempontból nem kielégítő. Már az egészségügy is érzi, hogy a medikalizált keretek nem megfelelőek, de nincs ma Magyarországon szülőotthon, nincs olyan alternatív hely, ami közül legalább választhatna a szülő nő.
A medikalizált szülésnél maradva, az egészségügyről szóló törvény értelmében a szülő nő is »betegnek« minősül, mert igénybe veszi az egészségügyi ellátást. A törvény alapján azonban a beteget megilleti az ellátás visszautasításához való jog. Ezáltal pedig megilleti akkor az édesanyát is, így a törvény értelmében mondhatná azt, hogy ő otthon kíván szülni.
A legfontosabb problémának azt tartom, hogy nem tesznek különbséget a szülés mint természetes folyamat és a betegellátás között. Eleve úgy tekintik, hogy a szülés quasi egy egészségügyi kockázat, még akkor is, ha erre egyébként speciális jelek és információk nincsenek.
Mindezen túlmenően az otthonszülés nem lehet egy újabb társadalmi egyenlőtlenségnek a forrása, hiszen ilyen alapon csak azoknak az embereknek nyílik lehetősége Magyarországon otthon szülni, akik kórház közelében laknak. Ez olyan egyenlőtlenség az emberek számára, melyet nem tartok elfogadhatónak.
Alkotmányjogi dilemma továbbá a szabályozás alacsony szintje is. Az otthonszülésről ugyanis egy kormányrendelet szól. Magyarországon azonban alapjogot csak törvényben lehet korlátozni, és ezt még a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium állásfoglalása is kiemeli. (...)
Mindezekre tekintettel alapjogi szempontokat mérlegelve szükséges-e megadni a szülő nőnek az otthonszülés lehetőségét? Őt illeti a döntés joga (önrendelkezési joga keretében) arról, hogy gyermekét hol hozza világra, annak fényében, hogy egy esetleges életmentő beavatkozás nem végezhető el otthon?
Myilvánvalónak látszik, hogy az a liberális (át)nevelés fog eluralkodni az oktatásban, nevelésben, amelytől az Orbán-kormány a gyermekvédelmi törvénnyel igyekezett óvni a gyerekeket.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Novák Katalin szabadon dönthetett 2 éve a kegyelem megadása mellett, de az ügy politikai súlyát és következményeit rosszul mérte fel. Király K. András írása.
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Hegedűs Zsolt miniszter már arról is beszél, hogy megnyitná a kasszát a maszek szolgáltatók előtt.
Az orvosbéremelés és a hálapénz kivezetése történelmi lépés volt, azonban továbbra is számos problémával küzd az egészségügy.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
Erőteljes gazdasági diverzifikáció és fokozatos politikai reformok mellett az Arany Horda örökségének emlékezetpolitikába emelésén dolgozik Kazahsztán. Kohán Mátyás írása.
Az elmúlt hetekben éles kritikák érték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, miközben egyre jobban felszínre kerültek a szakdolgozók túlterheltségével és kiégésével kapcsolatos problémák.
