Boldog karácsonyt, meg ilyenek

2014. december 17. 08:21

A legdurvább fless az volt, amikor tudatosult bennem, hogy hé, az átmenetivel szemben ezek a gyerekek nagyrészt már végleg itt lesznek, és én vagyok az, meg a három kolléga, aki a család helyettesítő, akár tetszik, akár nem.

2014. december 17. 08:21
tampi
tampi

Van egy srác a csoportban, nehezen értük el egymást, de túl vagyunk rajta, szóval sokszor magányossá válik, szomorú, meg morog, dünnyög minden kis semmiségen.
Egyszer mondtam neki, hogy micsoda egy depressziós vagy te.
- Jaj isten őrizz!
- Na, miért tiltakozol annyira, én is szoktam depressziós lenni. Úgy értettem rosszkedvű.
- Hát én nem vagyok az. Az kéne még, hogy elvigyetek valami pszicho vizsgálatra.
- Jaj, nem azért mondtam, csak, hogy miért vagy szomorú, mi bajod, mi hiányzik.
Tettem fel a kérdést lazán, elfelejtve egy pillanatra, hogy hol vagyok.
- Mi hiányzik, mi hiányzik? Egyet mondok, a család.
- Ó.
Csend.
- Soroljam még?
- Ne.

Megkezdődött közben a karácsony. A héten több állandó támogató jött ünnepelni, nagyon kedves dolgok. Hangulat már van, és az ünneplő ruhák is folyamatos készenlétben. Érzelmileg mindig helyre rak ez az időszak, sokaknak javasolnám.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!