„Ilyenkor kell észnél lenni” – Orbán Viktor szerint a legsötétebb órában vagyunk
„Ezt a két hónapot kell okos, higgadt politikával túlélni” – húzta alá a kormányfő.
Aztán úgy gondolták, nem kell a cigányokat annyira elkapatni. Jó lesz nekik országos helyett fővárosi, új helyett ócska, alkalmas helyett alkalmatlan kultúrközpont is, mely az eredetileg beleképzelt funkciók töredékét tudja csak ellátni.
„A főváros kapott a kormánytól egykor 900 millió forintot roma kulturális központ létesítésére. November 26-án a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti szavazatokkal és az ellenzék tartózkodásával megszavazta, hogy ezt visszautalja.(…)
2007-ben a nagy cigány szervezetek egységesen léptek föl, hogy a kormány tegyen végre valamit az ügy érdekében. Közöttük volt Orbán alázatos szolgájának, Farkas Flóriánnak a szervezete is.
A kormány 2007. december 27-én határozatot hozott, s be is tervezték a 2009-es költségvetésbe az uniós támogatáshoz szükséges önrészt egy erre a célra épített, funkcionálisan tervezett, komplex Roma Művészeti Központra.
Aztán úgy gondolták, nem kell a cigányokat annyira elkapatni. Jó lesz nekik országos helyett fővárosi, új helyett ócska, alkalmas helyett alkalmatlan kultúrközpont is, mely az eredetileg beleképzelt funkciók töredékét tudja csak ellátni. Volt a fővárosnak egy semmire se jó, lerobbant, kihasználhatatlan, kifűthetetlen iskolaépülete a Szentkirályi utcában, s a kormány odalökte a költségvetésbe betervezett forrást Budapestnek azzal, hogy költse rá arra az épületre, s nevezze el Fővárosi Roma Kulturális Központnak. 2009 őszén azt állították, hogy ez a FROKK 2010-re kész lesz. Nem lett. Az Orbán–Tarlós-rezsimben pedig pláne nem lett. Hozzá sem kezdtek.
A kormány most megállapította, hogy a projekt meghiúsult, kéri vissza a pénzt, de miután a meghiúsulásban »kormányzati döntések is szerepet játszottak«, eltekint a kamatoktól. Kocsis Máténak volt képe (mihez nincs?) azt mondani, hogy a fővárosi roma közösség örül a döntésnek, mert az az épület amúgy is alkalmatlan lett volna. Most aztán lesz az alkalmatlan helyett a semmi, ez ám a nagy öröm.”