Négy fontos kérdés most, hogy Putyin lefújta a nagy vezetékét

„Annyi biztos, hogy Magyarország könnyebb helyzetben van ma, mint tegnap volt. Amerikai és európai szövetségesei egy üggyel kevesebb miatt fogják nyomasztani. Kérdés, hogy mennyi bizalom veszett el részükről az eddigi vitákban.

A magyar kormány a Déli Áramlat körüli vitákban nagyon összeveszett az USA-val, Romániával, Lengyelországgal, a balti államokkal, és az Európai Bizottság is kemény vizsgálatot ígért a Déli Áramlat megépítését támogató új magyar törvénnyel szemben. Viszont az oroszok sokszor megdicsérték Magyarországot példás kiállásáért. Hogy előbbiből mennyi kára és utóbbiból mennyi haszna lesz az országnak, az még nem látszik.

Egy dolog aggasztó: az oroszok simán hagyták, hogy a magyar kormány beleálljon az áramlat támogatásába az utolsó percig is, Szijjártó Péter még november 19-i moszkvai látogatásakor is arról beszélt, hogy Magyarország kiáll az építkezés mellett. Az oroszok addigra nyilván erősen számításba vették, hogy esetleg leállítják a projektet, hiszen a törökökkel kötött új vezetékről szóló egyezséget elő kellett készíteni, azt nem tegnap vetette papírra Putyin és Erdogan.

A Déli Áramlatot szintén támogató osztrák politikusok óvatosabb retorikát használták, Heinz Fischer osztrák kancellár október végén például azt emelte ki, hogy megoldást kell találni, mert az áramlatra szükség van, de figyelembe kell venni, hogy EU-s országokon menne keresztül a vezeték. Sebastian Kurz külügyminiszter pedig úgy állt ki a Déli Áramlat mellett, hogy hozzátette, a végső döntés az Európai Bizottság kezében van, Ausztria egyedül nem tehet semmit. Ugyanazt képviselték mint a magyarok, csak megfontoltabban beszéltek, és nem hoztak törvényt az EU-s felügyelet kicselezésére. Ehhez képest a magyar miniszterelnök és külügyminisztere sokkal harcosabb retorikát vitt, és ez a mostani kudarc után kellemetlen lehet. Igazán szólhattak volna nekik az oroszok legalább novemberben, hogy lehet óvatosabbnak is lenni.”