Ez a – reméljük, nem elveszett – történet, lehet, hogy nagy áldozatok árán, de még jóra fordulhat. Szükség lesz minden testvéregyház imádságára, kapcsolatrendszerére, külföldi, mindenekelőtt nyugati partner segítségére, nemzetközi fórumok elé vitelére és egy olyan kényszerhelyzet támasztására, amelyben a református egyház visszakapja jogos tulajdonát. És az egész háromszéki magyarság javára tudja majd fordítani. A református Mikó, a megmaradás és az új nemzedék formálásának új lelki, szellemi műhelye lesz. (...)
Ez a történet megmutatta, hogy az elkobzott javakat sem könnyű visszaszerezni kisebbségi sorsban, de azt is, hogy mennyire szükség van arra a szellemiségre, amit a református kollégiumok képviseltek, s amely gróf Mikó Imrében és kortársaiban, az akkori háromszéki magyarságban még a jövőnek hozott áldozatban és reménységben jelent meg.