„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Több pénzt vontak el, mint feladatot. A mi számításaink szerint közel százmilliárd forint került ki az önkormányzati rendszerből, ebből a Belügyminisztérium 50-60 milliárdot el is ismert. Interjú.
„HVG: Jövő héten szavaz az Országgyűlés a költségvetésről, amely szerint 2015-ben az ideinél kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak. Igaz, a települések egy sor hatáskörtől és intézménytől, például iskoláktól, kórházaktól is megszabadultak. Összességében kisebb vagy nagyobb lett a mozgásterük?
Gémesi György: Több pénzt vontak el, mint feladatot. A mi számításaink szerint közel százmilliárd forint került ki az önkormányzati rendszerből, ebből a Belügyminisztérium 50-60 milliárdot el is ismert. Jövőre szociális feladatokat kell átvennünk az államtól, forrás nélkül. Azokra a településekre raknak többletterheket, amelyeknek még van saját bevételük. Ám ez jórészt a helyi gazdaság, a vállalkozások és a lakosok befizetéseinek köszönhető, akik cserébe jogosan várják el a minőségi szolgáltatásokat és fejlesztéseket, hogy épüljenek utak, járdák, játszóterek. Az általam jónak tartott adósságkonszolidáció pozitív következményeiből az önkormányzatok fele sem részesült, és csak háromszáz olyan település van, ahol jelentősebb hitelt vállalt át az állam. A konszolidáción keresztül, a megspórolható törlesztésekkel és kamatokkal, tíz-tizenöt év alatt évente 80-100 milliárd forint marad a rendszerben. Erről Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy nem működésre, hanem a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyteremtésre kell fordítani. Sajnos közben az államtól átvett feladatok jelentősen megnövelték a működési kiadásokat. Így ez a forrás fokozatosan elolvad, és nem lesz lehetőség az elkészült gazdaságfejlesztési programok megvalósítására.
HVG: Mi lesz a segélyekkel ott, ahol az önkormányzatnak nincs saját bevétele?
G. Gy.: A pénzt a települések még egy darabig átcsoportosítják, ahonnan lehet, például a helyi kultúrától. Szorosabb lesz a kontroll is. Amelyik településnek nincs elegendő bevétele, az marad a Belügyminisztérium pályázható keretének kiszolgáltatott helyzetben. Gödöllőn 270–300 ember kap foglalkoztatás-helyettesítő támogatást, róluk mostantól a járási hivatalokban döntenek, ahol egyáltalán nem ismerik a rászorulókat. Ez személytelenné teszi az ügyintézést, és az emberi méltóságot is sértheti. Rajtuk kívül van még hetven olyan gödöllői lakos, akik nem férnek bele ebbe a rendszerbe, például mert betegek vagy más problémájuk van; ők 22 ezer forintos rendszeres szociális támogatást kaptak eddig az államtól. Jövőre ezt is az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk.”