Az Amerikai Magyar Koalíció elnöke megvédte Orbánt

Mint megalapozatlant, elutasította John McCain szenátornak a magyar kormányfővel szemben megfogalmazott „megmagyarázhatatlan sértését”, valamint bírálta az amerikai kormánynak és médiának a Magyarországgal kapcsolatos felületességét pénteken Washingtonban, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) éves Mikulás-gálavacsoráján Maximilian Teleki, a szervezet elnöke.

„Tényleg? Tényleg?” - tette fel a kérdést Teleki McCain azon kijelentésével kapcsolatban, amelyben a szenátor olyan „újfasiszta diktátorként” jellemezte Orbán Viktort, aki szerinte „ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”. A HAC elnöke szerint az arizonai honatyának az ezt követően kiadott közleményében – amely tele volt „hiperbolikus magyarellenes általánosságokkal” – egyetlen olyan tény sem volt, amely alátámasztotta volna „a megmagyarázhatatlan sértést”.

Idézte a The New York Times riporterének, David Aldemannak egy 30 évvel ezelőtti kijelentését, amely szerint a politikusok és a kormányzati szervek nem megbízható források annak megállapítására, hogy valahol megsértik-e az emberi jogokat. Szerinte az igazi próba az, ha megkérdezik azokat, akik érintettek az adott emberi jogi helyzetben: ha közülük elegen állítják azt, hogy áldozatok és megsértették az emberi jogaikat, akkor azokat valóban megsértették, ha nem, akkor nem.

Teleki rámutatott, hogy „az örök szkeptikus magyar választói testület szabad és tisztességes választásokon egyedül az elmúlt évben három alkalommal is túlnyomó többséggel szavaztak az Orbán-kormány támogatására”. „Kik vagyunk mi az Egyesült Államokban, hogy felülbíráljuk a demokratikus folyamatokat? A mi bölcsességünk vajon valóban hatálytalanítja a közvetlenül érintett nép akaratát? Mi igazolja hazám, az Egyesült Államok arroganciáját?” – kérdezte Teleki.

A HAC elnöke kijelentette, hogy amerikaiként „mélyen szégyelli magát” az amerikai média és politikai establishment „felületessége és kórus-mentalitása” miatt. Emlékeztetett rá, hogy 40 éve az amerikaiak hasonlóképpen kínos helyzetbe kerültek, amikor „a külügyminisztériumi, média- és kormányzati biztatócsapatuk” Nicolae Ceausescu román diktátort „a saját útját járó függetlennek”, Amerika „legközelebbi kelet-európai barátjának és szövetségesének” nevezte.

Mint mondta, Ceausescu kivégzése után a külügyminisztérium, valamint a nemzetközi politikai és média establishment egyszer sem ismerte el a hibás számítást, még kevésbé tanúsított megbánást a kelet-európai diktátor támogatása miatt, akit "az Egyesült Államok segített a saját lakosságának elnyomásában”. Teleki hangsúlyozta, hogy ez a felületesség „káros” az amerikai érdekekre és „azon népek valódi törekvéseire, akiket Amerika az állítása szerint támogat”.

„Amerikaiként mélyen csalódott vagyok és szégyellem magam amiatt, amit csak így tudok leírni: a választott vezetőink nyíltan Amerika-ellenes magatartást tanúsítanak. Hogy mit tesznek majd a vezetőink a bizalmam (a bizalmunk) helyreállításának érdekében? Nem tudom…” – zárta le a gondolatmenetét. Teleki, aki önmagát konzervatív demokrataként jellemezte, egyébként arra biztatta az eseményen jelen lévő George Patakit, New York állam magyar származású, republikánus volt kormányzóját, hogy induljon el a 2016-os amerikai elnökválasztáson. (Az amerikai médiában a közelmúltban jelentek meg találgatások Pataki esetleges ambícióiról.)

Az est vendégszónoka, Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője egyebek között kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait az aszimmetria jellemzi a két ország eltérő méreténél fogva, ezért ami Amerikában elhangzik, azt nagyon, talán túl komolyan veszik Magyarországon. Elismerte, hogy „súlyos probléma van”, aminek egy része valós, egy másik része érzékelésbeli. A politikai-ideológiai tényezőkkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy „az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy ahogyan ő műveli a demokráciát, az az egyetlen módja a demokratikus létnek”. Mint mondta, a demokratikus országok különbözőek, mint ahogy Magyarország is, amely sosem lesz Amerika és nem fogja olyan módon alkalmazni a demokráciát, ahogy az Egyesült Államok. „A világnak van egy magyar verziója és az nem rosszabb, mint bárki másé” – szögezte le.

Lauer Rice Andrea, a HAC elnökségének tagja is kitért a két ország közötti súrlódásokra. „Ezüstjubileumhoz” hasonlítva a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás óta létrejött házasságot/partnerséget, úgy fogalmazott, hogy a „mézeshetek” véget értek, de "a közös értékek, és a hosszú távú elkötelezettség” megmaradt. Kifejezte a két fél közé szorult amerikai magyarok aggodalmát. Ő is azzal vádolta a sajtót, hogy hamisan tálalja az igazságot, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy sokkal több dolog köti össze a két országot, mint ami jelenleg elválasztja őket, és hogy a HAC tagjai nem hivatalos nagykövetekként továbbra is azon fognak dolgozni, hogy áthidalják a két „elhidegült partner” közötti űrt.

A koalíció kitüntetésben részesítette Molnár Basa Enikő irodalomtörténészt – a HAC kongresszusi ösztöndíjas-programjában játszott munkájáért – és Szapáry György washingtoni magyar nagykövetet. A távozó magyar misszióvezető méltatta és megköszönte az Amerikai Magyar Koalíciónak a magyar-amerikai kapcsolatokban játszott szerepét, és kifejezte meggyőződését, hogy a szervezet hozzá hasonlóan támogatni fogja majd utódja, Szemerkényi Réka munkáját, aki Szapáry György szerint kiváló nagykövet lesz.