Exportra fel!

„Aligha árulunk el azzal titkot, hogy a sikertörténet főszereplői a hazánkban letelepedett multik. Ők »adják« ugyanis a kivitel döntő részét. Például az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel vagy éppen a ZF. Máris hallom a kétkedők hangját: nagy kár, hogy a magyar gazdaság a járműgyártásra alapoz – csak és kizárólag. Mi lesz akkor, ha majd zuhanórepülésbe kezd a járműgyártás? És nem kellenek majd az új autók és az alkatrészek?! 

Nyugalom, a mi sajátságunk az, hogy jelentős arányban prémium kategóriában termelünk, és a válság óta pont a luxuság erősödik. Például az Audi és a Mercedes. Nyugalom, a diverzifikáció – az esetleges kockázatok szétterítése – ebben a szegmensben már Magyarországon is kitapintható. Más készül Győrben, Kecskeméten, Egerben vagy éppen Szombathelyen – hogy csak a járműgyártás honi székhelyeit említsük. Idetartozik, hogy pont a feldolgozóipar az a terület, ahol nagy létszámú foglalkoztatás valósulhat meg. A fent említett társaságok ezres nagyságrendben képesek új, viszonylag könnyen elsajátítható vagy betanítható állásokat kreálni. Utóbbit pedig azért fontos fejben tartani, mert illúziók élnek hazánkban arról, hogy kiket is lehet munkára fogni! Nem a felsőoktatás „gyártja” a munkanélkülieket, hiszen a felsőoktatásból kikerülők többsége állást talál, az állástalanok zöme az alacsony képzettségű rétegekből kerül ki. Számukra pedig csak egy ipari boom kínál alternatívát. 

Persze a cél az kell hogy legyen: a hazai kis- és közepes vállalkozások is bekapcsolódjanak az exportba. 

Jelenleg részesedésük a teljes kivitelből meghaladja a húsz százalékot, ám ez édeskevés. Egyfelől azért, mert az exportra termelés a modern gazdaság bázisa, másfelől – és ezt őszintén bevallhatjuk – nincs belső piac, vagy pedig fölöttébb gyenge annak a felszívó képessége.”