„A kormány többször kifejezte, hogy az egyházra, mint stratégiai partnerre tekint. Hogyan értelmezhetjük ezt?
Fontos megkülönböztetni, hogy az egyházakat másként tekintjük stratégiai partnernek, mint például a nagy vállalkozásokat, külföldi cégeket vagy civil szervezeteket, hiszen az egyház olyan hiánypótló területet tölt be, melyet az állam, önkormányzatok vagy más szervezetek nem tudnának elvégezni. Az egyházakkal való együttműködés – bármennyire is próbálták az elmúlt évszázadokban kiirtani – alapja a társadalomnak! Az ezzel való szembemenetel nemcsak a francia forradalomban, 1919-ben, vagy a kommunizmus idején volt megtapasztalható, hanem ma is, az újpogányság térnyerésével. Az egyházak – mindegyik, amelyik istenhitet közvetít – azok, amik a hit továbbadásán túl azt vállalják fel, hogy a társadalom etikai alapjait letegyék. Ilyen tekintetben az egyházra, mint fő stratégiai partnerre tekintünk.
Említette a Nyugat-Európában előretörő egyházellenes gondolatok térnyerését. Ezzel szemben Magyarország kormánya meghatározza, hogy igyekszik a keresztény normák szerint gondolkodni. Ez miben jelentkezik?