Nem az ásvány

„Hogyan is fogalmazható meg pontosan a mineralitás?

(...) Szerintem az ilyen összetett kérdésekre sosincs fekete-fehér válasz, ami azonban számomra biztos, az az, hogy némely dűlőből származó gyümölcs esetében tapasztalható ez az aromatikai vonal, míg másoknál nem. Ez alapján pedig nem meglepő, hogy a talajban keressük a választ a kérdésre, de azt is sejtem, hogy minderre az embernek nagyobb hatása van, mint azt gondolnánk.

Szerinted mi jelentheti a különbséget az egyes dűlők között ebből a szempontból?

(...) Adott azonban a Steiner, amelynek altalaja gneiszből, csillámpalából épül fel, és amely a klíma folytán száraz és meleg. Egy ilyen területre gondolva sokszor eszünkbe sem jut, hogy a szőlőn túl mennyi növény, rovar, baktérium és gomba építi fel a dűlő élővilágát. Ha itt egy növény elpusztul, abból rovarok táplálkoznak, azokból pedig a gombák, baktériumok.

A természet ezáltal humuszt hoz létre, amely a talaj szerves anyagokból felépülő alkotóeleme. Ez biztosítja a körforgást, hiszen alkalmas közeget teremt újabb növények kihajtásához, növekedéséhez. Fontos ezen a ponton megállni, és belegondolni, hogy a tudományos tények azt bizonyítják tehát, hogy a növények nem a kövekből táplálkoznak, hanem a leírt láncrendszernek megfelelően más élőlényekből.

Mivel azonban az adott altalaj, fekvés és klíma, tehát maga a terroir más-más körülményeket hoz létre, mindez mindenhol más élővilágot eredményez. A borok ízében való eltérés ily módon nem közvetlenül a talajnak köszönhető, hanem a humusztartalomnak és az élővilágának.

Ez az elméleti levezetés hogyan köthető a gyakorlathoz?

Egy marék földben egymillió különböző fajta élőlény található, amelyeknek a biológusok ma mindössze 1-2%-át ismerik. Számomra az által vált logikussá ez az eszmefuttatás, amikor összekötöttem azzal, hogy a boraimban is akkor jelent meg markánsabban ez az aromavonal, amikor a sorok közé telepített növények formájában zöldtrágyát vittem a talajba. Ahogy megnőtt a föld humusztartalma, úgy nőtt a mineralitás a borokban, hiszen a több élőlény több értékes tápanyagot eredményezett a szőlő számára.”