Migránsidill: várandós feleségét verte agyon a szenegáli bevándorló
Külföld
„Második feleségével” közösen, gyermekei szeme láttára végzett a francia nővel.
Ft
Ft
25°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 16.
kedd
Üldözött egyház?
2014. november 10. 11:12
A kereszténység missziós vallás, de lényegéhez nem tartozik hozzá az erőszak. A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért! Interjú.
2014. november 10. 11:12
„Számokban mit jelent a kereszténység növekedése és a keresztényüldözés?
Európában nem terjed a kereszténység, talán nem is fogy, inkább stagnál, ezért nehéz innen érzékelni, hogy mit jelent az, hogy más, tőlünk távoli területeken dinamikusan növekszik. Létszámában ma is a legnagyobb vallásnak számít a kereszténység! Mindemellett döbbenetes, hogy a leghalványabb becslések szerint is évente közel százezer keresztény mártírunk van úgy, hogy ehhez nem számoltuk hozzá azokat, akik Kínában, Észak-Koreában és más muszlim országokban börtönökben, lágerekben sínylődnek, vagy emberrablás áldozatai.
A keresztényüldözés vonatkozásában többen úgy fogalmaznak, hogy ez nem a hitről, sokkal inkább politikáról és gazdasági érvényesítésről szól. Te is utalsz erre. Hogy látod ezt a kérdést?
az iszlám világ és a nyugati, keresztény jellegű kultúrkörök között nagy a feszültség– Valóban, az iszlám világ és a nyugati, keresztény jellegű kultúrkörök között nagy a feszültség. Nehéz azt megállapítani, hogy mennyire hitbeli kérdések ezek és mennyire gazdasági vagy politikai erők konfrontációjáról beszélhetünk. Sokszor ezek összecsúsznak. Nem véletlen, hogy amikor bizonyos terrorcselekményekről hallunk, akkor megjelenik az az értelmezés, hogy ezek a szent könyvekre visszavezethetők-e. Sokszor ezzel próbálja a közvélemény magyarázni a történéseket.
Ugyanakkor évszázadok óta átszövi ezt a kérdést a politika és gazdaság hatása. A politika mindig is igyekezett a vallásokat a maga szempontjai szerint használni, de ez fordítva is igaz, hiszen néha az egyház is élt a maga befolyásoló szerepével. Ne felejtsük el, hogy Európában, azon belül Magyarországon is, néhány évszázada még vallásháború dúlt és a hit nevében folyt a vér!
Tudnunk kell, hogy a kereszténységnek számos emberi hibája volt, gondoljunk csak arra, hogy a gyarmatosításhoz a missziót is használták. A missziónak mindig is voltak elkötelezett emberei, így az indiánok között, de Indiában, Afrikában is. Emellett sajnálatosan volt olyan vonulata is, ami úgy fonódott össze a gyarmatosítással, hogy szellemileg erősítette egyes törzsek, népek kiirtását. Ezekből a múltbéli történésekből jó lenne tanulnunk és a politikai és gazdasági szempontokat az ebből jövő következtetések által kezelnünk.
Mit jelent ez?
A keresztényeket üldöző világban a kereszténység megítélése összefonódik Izrael kérdésével is. A világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen elkötelezi magát Izrael mellett. A zsidó hitrendszerben benne van az erőszaknak és a hadseregnek az alkalmazása. Többször jártam Izraelben, ahol érzékelhető volt, hogy az Isten által nekik ígért föld megszerzése és megvédése mennyire beleivódott az ottani gondolkodásba. Nem kell csodálkozni azon, hogyha az iszlám világ előtt összemosódnak a zsidósággal és kereszténységgel kapcsolatos határok.
Az iszlám világban sokan úgy élik meg, hogy a nyugati, keresztény világ hadseregei és harci gépei jelentek meg Afganisztánban, Irakban és az öbölbeli országokban és nemcsak jelen vannak, hanem harcolnak, bombáznak és ölnek is.
Összetettebb a kép mint ahogy elsőre tűnik, tudniillik hogy vallási háború zajlana most a világban. Ezt nem lehet leszűkíteni erre a megállapításra, hiszen politikai és gazdasági tényezők erős szerepet játszanak a mai konfliktusokban. Gondoljunk a délvidéki háborúra, ahol egyértelműen próbálták kihasználni a felekezeti hovatartozás kérdését. Ott a horvátok a római katolikus vallás által Európához, míg a szerbek az ortodox vallás által Oroszországgal kerültek kapcsolatba, melyet a politika igencsak ki- és felhasznált... (...)
Európa és a kereszténység hangja ugyanakkor a világban történő keresztényüldözésre válaszul mintha halk lenne. Miért nem állunk ki határozottabban az üldözöttekért?
A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért!– A kereszténység missziós vallás, de lényegéhez nem tartozik hozzá az erőszak. A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért! Jézus, Keresztelő János és a reformátorok sohasem beszéltek a katonaság ellen, de az hangsúlyozták, hogy a hitünkért nem folytathatunk hódító háborúkat. Az elmúlt száz-százötven évben a politikai és gazdasági hatalma visszaszorult az egyháznak, ilyen értelemben még védtelenebbé vált a keresztény világ.”
Aki Palesztinát védi, Izraelt védi
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Néhány szó a fideszességemről
Noha írtam róla számtalanszor, és nincs olyan momentuma, amelyik ne lenne ismert, mostanában mégis többször gondoltam rá, hogy írni kéne róla.
Hatalmas balhé Oroszországban: alig bírták lefogni a volt Fradi-edzőt, súlyosan megbüntethetik (VIDEÓ)
Csak nem bír magával...
Charlie Kirk-gyilkosság: transznemű és keresztényellenes mintázatba illeszkedik?
Külföld
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Szijjártó elárulta a titkot: Magyarország így tudja kivédeni az unió USA-val kötött tragikus vámmegállapodását
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Haza és haladás – 200 éves a reformkor
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A Magyar Államkincstár tette helyre a momentumos Soproni Tamást: téves állításokat terjesztett a polgármester
A politikus szerint a kormány az önkormányzatok pénzével igyekszik csökkenteni az államháztartás hiányát.
Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2014. november 14. 15:00
Azért nehogy már szellemi kötelessége legyen ízlésed szerint válaszolni, ha gúnyolódsz vele.
Ráadásul az első válasza teljesen rendben is volt, a második sem volt értelmetlen, te verted az asztalt, hogy "de válaszoljon a kérdésedre", amely pedig nem valódi kérdés volt.
Szóval te tudod, de én most neked mondanám, hogy lógsz neki egy "bocs"-csal...
Válasz erre
0
0
Csomorkany
2014. november 14. 10:03
Ne szívasd már! Hát tényleg csak belekötöttél kordartba. Most miért akarod a saját gúnyolódásodat filozófiai mélységekig kielemeztetni vele?
Válasz erre
0
0