A merénylettől a visszatérésig: újra eljött Donald Trump ideje?
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Elutasította a román alkotmánybíróság pénteken a Victor Ponta kormányfő államfőjelöltsége ellen beterjesztett óvást, amelyet a szociáldemokrata politikust ért ügynökvádra alapozott egyik ellenfele, Gheorghe Funar független államfőjelölt.
Gheorghe Funar – a magyarellenességéről elhíresült volt kolozsvári polgármester –Traian Băsescu jobboldali államfő tanúként való meghallgatását kérte a taláros testülettől, miután az elnök hétfőn azt állította Victor Pontáról, hogy 1997 és 2001 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke volt. Gheorghe Funar szerint, ha az ügynökvád megalapozott, akkor Ponta jelöltsége törvénytelen.
Úgy vélte: az alkotmánybírságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a SIE valóban beszervezte-e az 1997-ben ügyészként dolgozó Pontát, mert ha ez igaz, akkor megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait. Keresetében hozzátette: az is előfordulhat, hogy Ponta ma is aktív ügynök, és ebben az esetben törvénytelenül pályázta meg az államfői tisztséget.
Ponta „merő hazugságnak” minősítette Băsescu állításait, és azt mondta: amióta 1995-ben elvégezte a jogi egyetemet, „betartotta a törvényeket, a hazáját szolgálta”, és ezt fogja a jövőben is tenni. Az alkotmánybíróság – tanúk meghallgatása nélkül – szótöbbséggel döntött a Ponta jelöltségét támadó kereset elutasításáról, az indoklást pedig később teszi közzé.
Az államfői tisztségre 14 jelölt pályázik Romániában. A felmérések szerint a tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje között dőlhet el a novemberi elnökválasztás második fordulójában.