„Mindeközben szavakat szavaztat velünk a Tinta kiadó, arra kíváncsian, szerintünk melyik három szó jellemzi legjobban a 2014-es évet. Első nekifutásra úgy tűnhet, ily módon aligha jellemezhető egy ország, s benne a magunk élete. Aztán mégiscsak kiderül, igaz lehet a szlogen, miszerint a szó az élet tükre, vagy ahogyan a kiadó vezetője fogalmaz, a lista szavai a nagy történelemkönyveknél is pontosabb korrajzot festenek egy-egy évről.
Az elmúlt esztendők listáinak elmaradhatatlan szava volt a szegénység, a hazugság, a válság, a kilátástalanság, a munkanélküliség és a korrupció, amik személyes történetek nélkül is beszédesek. Legalább annyira, mint a mutyi, a cinizmus, a bizalmatlanság, a megszorítás, a nyomor és a félelem. Listára tettük még a fülkeforradalmat, a kétharmadot, az unortodoxiát, a kontárt, a bóvlit, a végtörlesztést, a lánctartozást, a csődöt, a diktatúrát, a harácsolást és az átverést. Aztán írtunk az elmúlt öt évben devizahitelt, adósságcsapdát, plágiumot, életpályamodellt, tandíjat, rezsicsökkentést, stadionfejlesztést és keleti nyitást is, s oldandó némileg a fokozódó drámai feszültséget, szeretetet, szerelmet, reményt, családot, összefogást, s azt, hogy jobban teljesít.”