Ilyen kárt ember még nem okozott a Földön

„Az Aral-tavat a hatvanas években a Szovjetunió optimista természetalakító politikájának részeként tették tönkre. A környező hegyekből érkező folyókat (Amu-darja, Szir-darja) elterelték, hogy Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán sivatagainak közepén gyapotot termesszenek és farmokat hozzanak létre. Ezzel halálra ítélték a tavat.

Az Aral-tó (ma már: Aral-tavak) eltűnése nem csak a belőle élő, mára összeomlott halálaszti és más ipar tragédiája miatt ijesztő. A zsugorodó vízfelület egyre sósabb, mindenféle műtrágyával és növényvédő szerekkel szennyezett. A kiszáradt tómeder felől toxikus sóviharok sújtják a környező szárazföldi területeket. Az Aral közvetlen térsége nem más, mint egy óriási közegészségügyi veszélyzóna. A NASA honlapja azt írja, hogy a hirtelen vízveszteség miatt felgyorsult az Aral-tavak térségének lokális klímaváltozása is: a nyarak egyre szárazabbak és elviselhetetlenebbek, a telek egyre hidegebbek.

Az Aral vízfelülete 1960-ban több mint 68 900 km² volt. Pár éven belül ez a szám nulla lesz. Kevés ehhez fogható kárt okozott az ember a Földön az elmúlt néhány ezer évben.”