Semmis szerződésre nem lehet jogot alapítani

2014. október 07. 08:44

Meggyőződésem, hogy a telekcsere semmissége miatt a magyar bíróság sem juthat más eredményre, mint hogy a koncesszió felmondása jogszerű volt. Interjú.

2014. október 07. 08:44
Bártfai Beatrix
MNO

„Amikor a befektetők elnyerték a kaszinókoncessziót, 2011 januárjáig kellett volna igazolniuk, hogy jogszerűen rendelkeznek a beruházáshoz szükséges területtel, ők azonban az állami tulajdonból törvénysértő módon kikerült sukorói ingatlanokat mutatták föl lehetséges helyszínként, és ezzel megsértették a koncessziós szerződést. A szerződésszegés miatt az állam kötbérpert indított Lauderék ellen, és több milliárd forint követelése van. Ez a per jelenleg is folyamatban van az illetékes magyar bíróságon. Ugyanakkor a befektetők a washingtoni választott bíróság előtt perelték be az államot.

Miért pont Washingtonban?

Ez a választottbíróság Magyarország más államokkal kötött befektetésvédelmi egyezményei alapján jogosult eljárni. A Lauder-kör azt állította, hogy Magyarország jogellenesen »kisajátította«, meghiúsította a kaszinóberuházásukat, s ezzel megsértette a nemzetközi egyezményt.

Igaz, hogy politikai szál is előkerült az eljárásban?

Igaz, mivel a felperesek egyik fő érve az volt, hogy a 2010-ben hatalomra került Fidesz–KDNP-kormány – a korábbi Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormányoktól eltérően – politikailag nem támogatta ezt a beruházást. Ha úgy tetszik, ez képezte a keresetük meghatározó alapját. Ehhez képest Lauderék jogi érvei – talán nem véletlenül – elenyészők voltak. (...)

A telekcsere-szerződés semmisségének kimondásán túl melyek a washingtoni ítélet legfontosabb megállapításai?

A választottbíróság kimondta, hogy a magyar állam semmilyen közhatalmi eszközzel nem sajátította ki vagy gátolta ezt a beruházást, jóhiszeműen és szerződésszerűen járt el, és nem sértette meg a befektetésvédelmi egyezmény előírásait. A magyar államnak nem volt olyan szerződéses kötelezettsége, hogy politikailag támogassa a beruházást. A washingtoni bíróság arra is rámutatott: a befektetőknek bőven lett volna idejük, lehetőségük, hogy 132 másik településen megvalósítsák a projektet, ám ezzel saját hibájukból nem éltek. Az ítélet szerint tehát az állam teljesen jogszerűen mondta föl a koncessziós szerződést.

Mi a washingtoni ítélet jelentősége?

Az, hogy megszűnt a magyar költségvetés százmilliárdos kártérítési fenyegetettsége. Ez a veszély most elhárult.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2014. november 02. 12:39
Oké,Beácska mehet a pénztárba!
talán
2014. november 02. 12:39
Lépjünk már tovább. Kérik ezt sokan a független magyar bíróságoktól. Nem kizárólag ettől a pénzsóvár keresettől.
hátakkor
2014. november 02. 12:39
nice job.
Agricola
2014. november 02. 12:39
" ők azonban az állami tulajdonból törvénysértő módon kikerült sukorói ingatlanokat mutatták föl lehetséges helyszínként, és ezzel megsértették a koncessziós szerződést." Miért nem lehetett ezeknek az uraknak tisztességes eszközökkel játszani? Joáv Blum lehetne akár hottentotta is, akkor sem kellene elnézni neki például azt, ha színlelt ajándékozási szerződés segítségével szerez meg 83 hektár földet Albertirsa környékén. Egy gyönyörű szép napon, még 2007-ben, mikor még a csillogó szemű Kóka János volt a gazdasági miniszter, Joáv szerzett magának (vagy kapott) egy belsős információt, mégpedig hogy a tervezés előtt álló M4-es autópálya nyomvonala merre is fog haladni pontosan. A térképet bogarászva Joáv úgy döntött, hogy földet (83 hektár) vesz Albertirsa és Pilis között. „A vádirat szerint a vállalkozó Albertirsa és Pilis területén az ötödrendű vádlott segítségével úgy szerzett termőföldeket, hogy azok elenyésző hányadára színlelt ajándékozási szerződést kötöttek, és miután e tulajdoni hányadot ajándékozás jogcímen bejegyezték a nevén az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlanokat már mint tulajdonostárs megvásárolta. A földtörvény alapján ugyanis, ha a termőföld értékesítése a tulajdonostársak között történik, valamint az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut az illető, nem keletkezik elővásárlási jog” A földtulajdonosok képviselője – aki akkor szövetkezeti elnök volt – azt vallotta: Joav Blum közölte velük, hogy a területen egy nagy szórakoztatóközpontot kíván létrehozni, és arról is tudott, hogy az általa megvásárolandó földön áthalad majd az M4-es autópálya nyomvonala. Az üzlet végül a per ötödrendű vádlottja, V. Bálint ügyvéd közreműködésével megköttetett, és a tanúk – vallomásuk szerint – elégedettek voltak a kialkudott 100 millió 500 ezer forintos vételárral. Joáv Blum sem rokona sem boldog őse nem volt az ajándékozónak. Nem valószínű az sem, hogy az ajándékozó nagyhirtelen bele szerelmesedett volna Joáv Blumba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!