„Tisztelt norvégok, szeretnénk elnézést kérni kormányunk otrombaságáért. Nem vagyunk mind olyanok. És hogy ebből egyáltalán látszik még valami, az jelentős részben az Önök segítségének köszönhető. Nem vádaskodással, hanem köszönettel tartozunk.
A magyar civil szféra közmondásosan alulfejlett, de saját észből ennyi sem telt volna nekünk huszonöt év alatt. A magunk kultúrájából a CÖF jött össze, meg a Gyermekrák Alapítvány.
Nagy szükségünk volt arra, hogy mások, nálunk okosabb, gyakorlottabb szereplők megmutassák, hogyan kell ezt szervezni. Nincs ebben szégyen, és beismerni nem hazaárulás. A gőzgépet meg a hídépítést is másoktól tanultuk. Minden, egyáltalán vádként felmerült anomália mellett tény, hogy a Norvég Alap – az Ökotárs Alapítványon keresztül – sikeresebben és hatékonyabban dolgozott, mint a mindenkori magyar állam. Az utóbbi a szebb időkben minden hülyének kitömte a zsebét pénzzel meg jogosultságokkal, és így került például az MTV kuratóriumába a BMX Szövetség. A rosszabb időkben pedig szigorúan a maga csicskáinak osztja a pénzt, akik semmiféle üggyel nem foglalkoznak azon kívül, hogy ezt meghálálják. A többiekre meg ráküldi a rendőreit.
Önök nemcsak nekünk, hanem Európának is példát mutattak. Az unió részeg katonatisztként dobálta a pénzét Simicska Lajos zsebébe; ez most annyiban változik, hogy miniszterelnökünk más zsebeket fog tömni belőle. Miközben itt már a kormány támogatói sem tagadják a korrupciót (hanem helyeslik), Európa erről nem óhajt tudomást venni. Nem esik le nekik, hogy az a bizarr államszervezési kísérlet, amelytől fintorognak, az ő pénzükből üzemel.”