Az önkormányzati választások tétje

„Legutóbb Gulyás Gergely kijelentése kavart nagy vihart, aki eléggé durván finoman jelezte, hogy »az sem mindegy, hogy a települések hogyan viszonyulnak a kormányhoz«, s kifejezte azon reményét, hogy  »a választópolgárok olyan vezetőket fognak választani október 12-én, akik a kormánnyal szeretnének saját településük fejlesztése és jövője érdekében együttműködni«. Már ez is mutatja, hogy a jobboldal fontosnak tartja az önkormányzati választásokat, pedig akár ettől el is tekinthetne.

Hiszen akkor a szükségszerű forráskivonások miatti intézményi bezárások, elbocsátások esetében (ami a túlkapacitás miatt kialakult), könnyebb lenne »bűnbakot« találni a baloldali többségű önkormányzatok szerepében. Így azonban a kormány kénytelen a sajátjai ellen dolgozni, a bezárások saját helyi bázisát ronthatják. Ugyanakkor rengeteg EU-s forrás áramlik az önkormányzatokon keresztül, ezek a források pedig megmaradnak 2014 után is. (...)

Ha a megmaradó feladatokra tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy az arányos, pártlistás megyei önkormányzati választásnak gyakorlatilag alig van tétje. A megyék feladatainak a döntő többségét ugyanis elvonta az állam(igazgatás). Ráadásul 1990 óta a megyéknek nem részei a megyeszékhelyek és bizonyos nagyobb városok, amelyeket az országgyűlés 1990 és 2006 között megyei jogú várossá nyilvánított. 

A települési önkormányzatok szerepe még így sem elhanyagolható: ők felelősek a település üzemeltetéséért, a település fejlesztéséért. Ezen feladataik ellátása során jelentős vagyonnal rendelkeznek, s számos (uniós) fejlesztési forráshoz férnek hozzá. Mindezek mellett továbbra is a települések felelősek a legalapvetőbb közszolgáltatások (egészségügyi, szociális, kulturális, s az óvodák tekintetében az oktatás) biztosításáért is.”