Megkövetem Bauer Tamást, mert tévedtem

„Megkövetem Bauer Tamást, mert tévedtem

Tévedtem, a Marx-szobor eltávolításával nem mindenki számára zárult le a posztkommunista korszak, ahogyan ezt állítottam. Vannak még olyanok, akik görcsösen ragaszkodnak ahhoz a múlthoz, amiről a közvélemény és az egyetemi vezetés is kimondta, vége.

A minap Bauer Tamás nosztalgiázott a Galamuson annak reményében, hogy párhuzamot állítson Marx és a jelen között, és restaurálja a számára valószínűleg kedvező múltat.

Megkövetem azokat, akiket általánosító kijelentésemmel egy kalap alá vettem Bauer Tamással. Azokat akik a kommunista ideológia kegyetlenkedései miatt elveszítették szeretteiket, barátaikat, vagy egy életre nyomorulttá tette őket a rendszer, aminek még az utóéletét is le kívánták zárni.

Tiszteletben tartva minden embernek a múlthoz való szubjektív elfogultságát, megkövetem Bauer Tamást is, mert azt feltételeztem, ő is osztozik a kommunista diktatúra áldozatai számára szimbolikus elégtételt jelentő szoboreltávolítás sikerében és a posztkommunista korszak jelképes lezárásában.

Tévedtem.

Marxtól elbúcsúztunk, a fiatalok már a jövőbe tekintenek, Bauer Tamásnak pedig marad a szabad múltba révedés egy szabad Magyarországon, körömletépés nélkül.”