A legpestibb utca 40. számú házának ezennel búcsút inthetünk, és köszönthetjük a látszatra törekvés legújabb üdvöskéjét. Ez lesz a jövő útja?
„Úgy hírlik, hogy a 2000-es évek elején kicsúcsosodó belvárosi bontási hullám – amely főként a Kiskörút–Andrássy út–Nagykörút–Rákóczi út közé eső területet érintette – újfent felkerekedett, hogy elsöpörjön magával jó néhány épületet. Amikor 2008 körül leálltak a bontások az ingatlanpiaci válságnak köszönhetően, sokan abban reménykedtek, hogy mire újra belendül az építőipar, már egy más, okosabb, érettebb világban élünk. Voltak bíztató jelek, mint például a területen nyitott számos szórakozóhelynek otthont adó épület, az alternatívan felhasznált telkek, és egynémely okosabb, mértéktartóbb, értékőrzőbb fejlesztés.
De úgy tűnik nem tanultunk – vagy legalábbis ők nem tanultak – semmit. Sem a Király utca 40. körüli óriási balhékból, sem az elmúlt évekből. A beruházó nyolc év szándékos rohasztást követően elégedetten nyugtázhatta, ahogy leomlik az egykor Pest legfontosabb és legforgalmasabb utcájaként ismert Király utca 40. számú házának fafödémje. Hogy, hogy nem ezt követően alig egy hónappal be is indulnak a munkálatok… Elgondolkodtató.
A Király utca 40. számú ház önmagában nem is lenne olyan óriási érték. Ha csak a szűkebb környezetet nézzük, egy tucattermékről van szó. Háromemeletes, gangos bérház. Ilyenből azért akad pár. Ugyanakkor van két megszívlelendő adottsága. Az egyik magához a házhoz kötődik:
1844-ben épült.
(...)
A háztól persze nyugodtabb szívvel is búcsút vehetnénk. Kimúlt mögüle az a gazdasági és társadalmi háttér, ami éltette. Miért is ne mehetne a ház is a levesbe? Így múlik el a világ dicsősége, ugyebár. Csak az zavaró, hogy az embernek eszébe jutnak azok a létező példák, amelyek ugyanezzel a házzal kegyesebb kézzel bántak volna. Amelyek azt üzenték volna, hogy kimúlt ugyan az a világ, amely ezt a házat létrehozta és éltette évtizedeken keresztül, de hisszük és tudjuk, hogy ezek a házak a 21. században is élhetnek. Mint ahogy él a szomszéd ház, és mint ahogy él száz meg száz, ezer meg ezer pesti bérház.
Levegőtlen és napfénytelen lakások. Persze ismerjük a szólamokat. De mit kapunk helyette? Talán az új építésű lakások a modern építészet minden fényre és tájolásra vonatkozó elvét megvalósítják? Ne legyünk naivak! A jól hangzó szlogenek mögött a legtöbb esetben a középszerűség, a rossz kompromisszumok és a gyenge kivitelezési munkák húzódnak. Nem fogja senki sem megváltani a 21. század lakásépítését a Vasvári Pál utca és a Király utca sarkán, egy szűk telken. Ezt már most garantálni tudom.
A legpestibb utca 40. számú házának tehát ezennel búcsút inthetünk, és köszönthetjük a látszatra törekvés legújabb üdvöskéjét. Ez lesz a jövő útja…?”