„Úgy hírlik, hogy a 2000-es évek elején kicsúcsosodó belvárosi bontási hullám – amely főként a Kiskörút–Andrássy út–Nagykörút–Rákóczi út közé eső területet érintette – újfent felkerekedett, hogy elsöpörjön magával jó néhány épületet. Amikor 2008 körül leálltak a bontások az ingatlanpiaci válságnak köszönhetően, sokan abban reménykedtek, hogy mire újra belendül az építőipar, már egy más, okosabb, érettebb világban élünk. Voltak bíztató jelek, mint például a területen nyitott számos szórakozóhelynek otthont adó épület, az alternatívan felhasznált telkek, és egynémely okosabb, mértéktartóbb, értékőrzőbb fejlesztés.
De úgy tűnik nem tanultunk – vagy legalábbis ők nem tanultak – semmit. Sem a Király utca 40. körüli óriási balhékból, sem az elmúlt évekből. A beruházó nyolc év szándékos rohasztást követően elégedetten nyugtázhatta, ahogy leomlik az egykor Pest legfontosabb és legforgalmasabb utcájaként ismert Király utca 40. számú házának fafödémje. Hogy, hogy nem ezt követően alig egy hónappal be is indulnak a munkálatok… Elgondolkodtató.
A Király utca 40. számú ház önmagában nem is lenne olyan óriási érték. Ha csak a szűkebb környezetet nézzük, egy tucattermékről van szó. Háromemeletes, gangos bérház. Ilyenből azért akad pár. Ugyanakkor van két megszívlelendő adottsága. Az egyik magához a házhoz kötődik:
1844-ben épült.
(...)